24. hét
Hydrogen
mta | index | ME | NatGeo | mno
Környezet
Forma 1
StarCraft
Elvenar (HU)

F-16 Fighting Falcon

Képek

F-16 Fighting Falcon Többfeladatú, sokoldalú, viszonylag olcsó vadászgép. Az amerikai légierő, de talán a világ legelterjedtebben használt vadászgépe. A magyar védelmi minisztérium is gondolkodott a megvásárlásán, új gépek esetében kitűnő vásár lett volna, de nekünk használt alapváltozatokat kínáltak, elavult műszerekkel és fegyverzettel, még így is meglehetősen drágán. A HM a Gripent választotta.

Kifejlesztés: az F-16-ost szokatlanul széles nemzetközi együttműködéssel fejlesztették ki: Belgium, Dánia, Hollandia, Norvégia részvételével. Legutóbb Portugália is csatlakozott a konzorciumhoz. Ez a NATO legelterjedtebben használt vadászgépe. Az első F-16A 1976. január 20-án (aznap, amikor születtem) repült. 1979-ben állították hadrendbe. A B változat kétüléses, ahol a második ülést a törzs első üzemanyagtartálya és a műszertér rovására alakították ki. Oktatógépként használják őket.1981-től kezdve a Falconokat felszerelték az éjszakai és bonyolult időjárási körülmények közötti, valamint látótávolságon kívüli célpontok elleni bevetésekre. (C/D változat - Night Falcon). A radarsugarakat elnyelő festéssel is ellátták, hogy csökkentsék a radarkeresztmetszetet. A legtöbb eredeti F-16-ost már átalakították C/D változattá (de nem a magyaroknak kínált gépeket!)

A Falcon egy minden időjárási körülmények között bevethető többfeladatú vadászbombázó. Radarjával képes felderíteni földközelben repülő célpontokat és nem vizuális célzórendszerével bonyolult időjárási körülmények között földi célpontokat bombázni. Kifejlesztésekor a legfőbb szempont volt az egyszerűséggel és alacsony árral kombinált hatékonyság. Könnyű törzse van, mégis erős: teljes üzemanyagtöltéssel is képes 9 g-s túlterhelést elviselni, ezzel meghaladja a többi ma üzemben álló vadászgép erejét. A buborékformájú pilótafülke-tető nem gátolja a kilátást semelyik irányba. A katapultülés 30 fokos szögben dől a szokásos 13-hoz képest, ezáltal sokkal kényelmesebb, mint más vadászgép. A repülőgépet rendszerrel irányíthatja, vagyis a botkormány mozgását digitális jellé alakítva kábel viszi a kormányművekhez. A botkormány egyébként oldalra van beépítve a szokásos közép helyett, hogy a nagy túlterhelést okozó manőverekben is könnyen tudja irányítani a gépet.

Avionika: inerciális navigációs rendszer, amelyben a számítógép szolgáltat információt a gép vezetéséhez. UHF és VHF rádió, műszeres leszállórendszer. Földi, vagy ejtőernyős elektronikus támadást elleni riasztó és védekező rendszer. Fly-by-wire vezérlés. A törzsben hagytak helyet további műszereknek.

Fegyverzet: M61 20 mm-es gépágyú (500 töltény), AIM-9L Sidewinder, AIM-7F Sparrow, AIM-120 AMRAAM légiharc rakéták, AGM-65 Maverick, AGM-88 Harm, Shrike, Bullpup levegő-föld rakéta, Mk-82, Mk-83, Mk-84 gravitációs bomba, lézerirányítású bombák, betonromboló, kazettás bomba, nukleáris bomba, elektronikus zavaró konténer.

Bevetések: széles körben használták az Öböl-háborúban repülőterek ellen, hadiüzemek és SCUD rakétaállások ellen, Szerbiában a legkülönbözőbb célpontok ellen, valamint 2002-ben Afganisztánban is.

Továbbfejlesztés: A Falconok sárkányszerkezete roppant sikeres, még legalább 20-25 évig kielégíti a USAF igényeit (és talán 40 évig más országokéit), de fedélzeti felszereléseit folyamatosan fejlesztik tovább. Ezeknek a fejlesztési programoknak nincs közük az alváltozat jelzéséhez (A-D). A C/D (1981) változat egy jelentős újításokkal gyártott változat, innentől a fejlesztés kisebb lépésekben ment tovább, ezeket szokták Block 10-15-20-stb. nevekkel illetni. A legutolsó szakasz a Block 60 volt. Az A/B változatokat is továbbfejlesztették, így ma a USAF valamennyi F-16-osa C/D változatúnak számít.

Néhány állomás a fejlesztési folyamatban: Block 15: lokátorvezérelt rakéták használata. Block 40: LANTIRN-konténer. Block 50: színes, többfunkciós LCD-k, Digital Terrain terepkövető rendszer, GPS, új adatlink, radar és kommunikációs rendszer, a nagyobb hatótávolságú AIM-120C-5 AMRAAM rakéták, a HARM radarellenes rakéták használata, ami által önállóan képesek SEAD feladatra. (Erre korábban csak speciális gépek, az F-4G Wild Weaselek voltak alkalmasak.) Ezt a változatot az utóbbi időkben szokták F-16CJ-nek is nevezni. A folyamatos továbbfejlesztés eredményeképpen a régebbi változatok is alkalmasakká váltak az új JDAM bombák használatára. Egy hatékony új védőberendézessel is felszerelik az F-16-osokat, az ALE-50 vontatható műcéllal. Ezt a B-1-esekre is felszerelték. A korábbi verziók a két külső szárny alatti felfüggesztési pontokra voltak függeszthetők, az újabbak fixen be vannak építve, így nem foglalnak helyet a fegyverektől. Az eszköz kb. 100 m hosszú huzalon egy 40 cm hosszú, 6 cm széles dobozt lógat ki a gép mögött. A doboz a huzalon keresztül 115 voltos 400 Hz-es váltóáramot, 28 V-os egyenáramot kap és a repülőgép besugárzásmérőjének információit. Ez alapján automatikusan, de a pilóta által is működtethető. Magára vonja a kilőtt légiharc rakétát, ha pedig a rakéta nem talált, leoldható. Mindkét eszközben két műcsali van. A fékberendezéseket is lecserélik a JSF-hez fejlesztett, 4 db 500 W-os elektromos motorral működőre, ami hatékonyabb, egyszerűbb és könnyebb, mint a pneumatikus vagy hidraulikus fékrendszer. Az adatkapcsolatot a Link-16 elnevezésű rendszer fogja váltani, amely valós idejű kapcsolatot jelent a felderítő műholdak, a parancsnokság és a gépek között. Ez megkönnyíti a gyorsan mozgó, álcázott célok, mint például az iraki SCUD-rakéták felkutatását.

A radarral való észlelést csökkenti a speciális festés. A "Have Glass" technológia a gép radarvisszaverő felületének további csökkentését célozza. A kabinban lévő eszközök szélei és sarkai ugyanis jelentős mennyiségű radarhullámot vernek vissza. A kabintető kap egy speciális festést, amely egy aranyrétegből, ezen pedig indium- és ónoxid rétegből áll. (Néhány képen látszik is.) Ez nem engedi át a radarhullámokat, hanem visszaveri és szétszórja. Mérések szerint ez 15%-kal csökkenti a gép által visszavert radarhullámokat.

A magyaroknak kínált F-16-osok:Az imént leírt technikai berendezésekből semmit sem tartalmaznak. Valójában A '80-as évek eleje óta az arizonai sivatagban lezsírozva állt, feleslegessé vált alaptípusokat kínáltak nekünk, amelyek technikai színvonala nem jobb a mi MiG-29-eseinkénél. Korszerűsítése rendkívül sokba kerülne. Viszont levegőben utántölthető, ezért a magyar pilóták mehetnének vele éleslövészetre a Balti-tenger helyett az Egyesült Államokba, sőt akár bevethetnék őket Irakban, vagy Afganisztánban, amit bizonyára elvárnának tőlünk szövetségeseink.

Műszaki adatok

Gyártó: Lockheed-Martin
Hosszúság: 14,8 m
Fesztáv: 9,8 m
Magasság: 4,8 m
Maximális felszállótömeg: 16 875 kg
Hajtómű típusa: F-16C/D: Pratt and Whitney F100-PW-200/220/229 vagy General Electric F110-GE-100/129
Hajtóművek száma: 1
Hajtómű teljesítménye: 130 kN
Maximális sebesség: 2 Mach
Szolgálati magassági határ: 15 km felett
Átrepülési távolság: több mint 3200 km
Elviselhető terhelés: +9 g
Fegyverfelfüggesztési pontok: 9
Személyzet: A/C: 1 fő, B/D: 2 fő
Hadrendbe állították: 1979
Bevetették: Öböl-háború, Szerbia, Afganisztán
Üzemeltető országok: USA, Kanada, Törökország, Norvégia, Dánia, Hollandia, Belgium, Portugália, Izrael, Jordánia, Japán, Pakisztán, Új-Zéland...
Ára: A/B: 30 millió USD, C/D: 34,3 millió USD
Ismert változatok: A (alap), B (kétüléses), C (Nigh Falcon), D (kétüléses Night Falcon), XL (kísérleti)

harcirepulo.hu




Vadászgépek