Környezet
Megdõlt idõjárási rekordok
(2010.12.09.) Az OMSz 172 kilométeres rekord széllökést regisztrált a Bakonyban fekvõ, 599 méter magas Kab-hegyen. A viharos szél gondokat okoz a Balaton déli partján. A tó vízszinte 16 cm-rel magasabb az elõírtnál és a vízeresztés ellenére is növekszik. Országszerte közel 300.000 hektárt borít belvíz.
Tovább >
Bizonyítottan veszélyesek az energiatakarékos izzók
(2010.12.04.) Új bizonyítékot tárt fel a német környezetvédelmi hivatal (UBA) az energiatakarékos izzók veszélyességét illetõen: törésük esetén jelentõs mennyiségû mérgezõ higany juthat a helyiség levegõjébe.
Tovább >
Tovább >
Zsugorodó ózonlyuk
(2010.12.04.) A Déli-sarkvidék fölött található ózonlyuk idén olyan kicsi volt, mint öt évvel ezelõtt - közölték új-zélandi kutatók.
Tovább >
Az ember visszaharap - egyen rovart!
(2010.11.16.) A FAO szerint az ehetõ rovarok nagy mennyiségben tartalmaznak telítetlen zsírsavakat, vasat, zsírt, ásványi anyagokat és vitaminokat. A rovarok kevesebbet esznek, mint a marhák, birkák vagy disznók, és jóval kisebb mértékben járulnak hozzá a üvegházhatás fokozódásához.
Tovább >
Gyorsítja az érelmeszesedést a légszennyezõdés
(2010.11.16.) Az erõsen szennyezett levegõ fokozza a koszorúér-betegség és általában az érelmeszesedés kockázatát: német és amerikai vizsgálatok egybehangzóan bizonyították ezt a milliók életét veszélyeztetõ összefüggést. Vizsgálatuk eredményeit az Amerikai Szívgyógyászok Kollégiumának folyóirata közölte.
Tovább >
Civilizáció és a rák
(2010.11.16.) Közel ezer egyiptomi és dél-amerikai múmia vizsgálatát követõen angol kutatók megállapították, hogy a régebbi korokban a daganatos megbetegedések aránya nagyon alacsony volt. A daganatos megbetegedések a modern életmód és az ipari eredetû környezetszennyezés következményei.
Tovább >
Nano-veszély
(2010.11.13.) Német vizsgálatok szerint körülbelül 1000 féle olyan termék van a piacon, amely nanorészecskéket tartalmaz, közülük 250-300 nanoezüstöt. Ez utóbbiról állatkísérletek bizonyították, hogy a tüdõ, a máj, az idegrendszer és a bõr sejtjeire is toxikus, sõt a DNS-t is képes károsítani.
Tovább >
Manipulált szúnyogokkal a láz ellen
(2010.11.12.) Genetikailag módosított szúnyogokat használnak brit tudósok a Kajmán-szigeteken a dengue-láz leküzdéséren. Módosított génállományú szúnyogokat a laboratóriumokból elõször engedtek el a vadonban. Ki tudja, hogy a génmódosított szúnyogok milyen hatással lesznek az ökoszisztémára.
Tovább >
A WHO nem aggódik a biszfenol-A miatt
(2010.11.11.) Az elterjedten alkalmazott mûanyagadalék, a biszfenol-A (BPA) túlnyomórészt kiürül a vizelettel, és nem halmozódik fel a szervezetben - hozta nyilvánosságra állásfoglalását szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Tovább >
Hólyagosra égnek a bálnák az erõs UV-tól
(2010.11.10.) Az emberekhez hasonlóan a bálnák bõrét sem kíméli az erõs UV-sugárzás, melynek hatására hólyagok alakulnak ki az állatokon. Még nem ismert, hogy a bálnák milyen mértékben képesek védekezni a napfény ellen, de a sötétebb kültakaró - hozzánk hasonlóan - náluk is elõnyt jelent.
Tovább >
Brüsszel beengedné az engedély nélküli GM növényeket
(2010.11.04.) A Föld Barátai Európa birtokába jutott dokumentumok felfedik az Európai Bizottság új javaslatát, amelyek lehetõvé tennék a nem engedélyezett génmódosított takarmányok európai importját.
Tovább >
Áttörés a biológiai változatosság megõrzésében
(2010.10.30.) Nemzetközi megállapodás született a biológiai változatosság megõrzésérõl tegnap este a nagojai ENSZ-értekezleten, amelyen riasztónak minõsítették a fajok kihalásának ütemét. A hírügynökségek "történelmi" és "eddig példátlan" jelzõkkel illetik a megállapodást.
Tovább >
Tovább >
Halálos duó: invazív fajok és a klímaváltozás
(2010.10.23.) Nemcsak a klímaváltozás jelenthet óriási problémát a világban, hanem a felmelegedéssel együtt egyre nagyobb teret nyerõ invazív, agresszív fajok terjeszkedése. A környezeti károk országonként akár 10 százalékát is kitehetik a GDP-nek.
Tovább >
A takarékos vízfogyasztás hátulütõi
(2010.10.17.) A németek szófogadó és tanulékony emberek, a környezettudatos nevelés errefelé már az óvodában kezdõdik. Az öntudatos német takarékosan bánik a vízzel. Ám úgy tûnik, hogy jóból is megárt a sok - azaz a túlzásba vitt spórolás visszaüt.
Tovább >
Megoldják-e a GM-növények az élelmezési világválságot?
(2010.10.14.) A világ népessége 2050-re 9,1 milliárdosra nõ majd a mai 6,8 milliárdos lélekszámról. Bár a növekedés lassuló százalékos üteme mellett az éves népességnövekedés is csökkenésnek indulhat, az éhezõk száma ennek ellenére is emelkedni fog. Jelenleg körülbelül egymilliárd ember nem jut elegendõ élelemhez, holott a világ élelmiszertermelése ma még mindenki számára biztosíthatná a megfelelõ élelmiszerellátást. Segíthetnek-e az éhezés problémáján a GM-növények?
Tovább >
Ipari környezetszennyezések Magyarországon
(2010.10.13.) Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása a Magyarországon mûködõ ipari üzemek által okozott, az elmúlt húsz évben keletkezett vagy feltárt jelentõsebb környezetszennyezésekrõl. Lista a hazai veszélyes üzemekrõl, égetõmûvekrõl és iszaptárolókról.
Tovább >
Ötven év alatt lehetne feldolgozni a magyarországi vörösiszapot
(2010.10.13.) Magyarországon körülbelül ötvenmillió tonnára becsülhetõ a timföldgyártás melléktermékeként képzõdõ vörösiszap, ezt a mennyiséget ötven év alatt lehetne feldolgozni.
Tovább >
Váltsuk vissza a sörös dobozokat!
(2010.10.12.) Az aludobozok gyûjtésének kiemelkedõ környezeti hasznára hívja fel a figyelmet a sörszövetség: egy darab alumínium doboz újrahasznosításával annyi energia takarítható meg, amely egy televízió 3 órás mûködéséhez elegendõ.
Tovább >
A Dunán nincs halpusztulás - fizessenek a cégvezetõk!
(2010.10.10.) A Marcalból származnak a Dunán sodródó haltetemek. Illés Zoltán szakértõi szerint elhanyagolt buzgárok, a Mal Zrt. szerint az eltérõ talajszerkezet okozhatták a katasztrófát. A vízügyi bírság 10,2 milliárd forintot tehet ki, a környezetvédelmi bírság 8-12 milliárdra rúghat, ezekre rájön még a helyreállítási költség és a kártérítés.
Tovább >
Örökre elköltöznének a kolontáriak a vörös földrõl
(2010.10.06.) A WWF Magyarország munkatársai ma reggel a helyszínre utaztak, hogy felmérjék a helyzetet és a megoldási lehetõségeket. Az élõvilágban bekövetkezett károk egyelõre felbecsülhetetlenek.
Tovább >
Óriási vegyi katasztrófa Veszprém megyében
(2010.10.04.) Ma átszakadt az ajkai timföldgyár vörösiszap tározójának gátja. A veszélyes anyag Devecserben négyszáz házat öntött el. Az árhullám elérte Somlóvásárhelyet, Tüskevárt, Apácatornát és Kisberzsenyt. Két ember meghalt, három eltûnt, többeket kórházba szállítottak. A Mosoni-Dunába ömölhet a vörösiszap. Azonnal meg kell kezdeni a kármentesítést.
Tovább >
Drámai az óceánok savasodása
(2010.10.03.) Az ipari forradalom óta zajló rendkívül gyors ütemû tengersavasodás összemérhetõ azokkal a folyamatokkal, amelyek a földtörténet során tömeges kihalási hullámokhoz vezettek - hívta fel a figyelmet Hans-Otto Pörtner állatfiziológus, az Alfred-Wegener Sark- és Tengerkutatási Intézet munkatársa.
Tovább >
Lehangoló a világ folyóinak helyzete - új térképek készültek
(2010.09.30.) A folyókat számos környezeti stresszhatás fenyegeti, a gátaktól és a mezõgazdasági vízlevezetõktõl kezdve a környezetszennyezésig és az invazív fajokig. Ezek nemcsak az emberek vízellátását veszélyeztetik, hanem a folyami élõhelyek biológiai sokszínûségét is. A világ folyóinak állapotáról készült elsõ átfogó felmérést és számítógépes elemzést a Nature legújabb száma közölte.
Tovább >
Nem csak a mikrobáknak árt
(2010.09.18.) A boltok polcain egyre gyakoribbak a nanoméretû részecskéket tartalmazó termékek. A 100 nanométernél kisebb ezüst részecskéket antibakteriális hatásuk miatt ruházati termékek, légfrissítõk és kozmetikai termékek gyártásához is felhasználják, viszont károsítják a hímivarsejtek kialakulását.
Tovább >
Hihetetlen hírek a légköri szennyezésekrõl
(2010.09.10.) 50-szer több kárt okoz az, aki repül, mint aki vezet öt év alatt. 20 éves intervallumban repülni már környezetbarátabbnak tûnik, mint autózni. 5 éves periódust vizsgálva a világon közlekedõ hajók szennyezése épp annyira hûti a bolygót, amennyire az összes autó, busz és repülõgép gázkibocsátása felmelegíti.
Tovább >
Nem várt hatások a génpiszkált búza kísérletekben
(2010.09.08.) Svájci kutatók kísérletei arra mutatnak rá, hogy egy génpiszkált búzafajta anyagcseréje a szabad környezet kibocsátáskor jelentõsen megváltozott: megfertõzte az anyarozs, amivel szemben ellenállónak kellett volna lennie, terméshozama pedig jelentõsen csökkent.
Tovább >
Zöld jelzés a GMO-lazacnak
(2010.09.06.) Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerminõsítõ hatóság (FDA) elõzetes állásfoglalásában biztonságosnak nevezte az Aqua Bounty Technologies nevû cég által kifejlesztett genetikailag módosított (GM) lazac fogyasztását.
Tovább >
Rohamosan nõ a fényszennyezés
(2010.09.05.) A közvilágításra vonatkozó szabályozás gátat szabhatna a zavaró fények és így a fényszennyezés rohamos növekedésének - állítják szakemberek, akik szeretnék elérni, hogy a parlament mielõbb fogadja el a zavaró fényeket korlátozó közvilágítási törvényt.
Tovább >
Kihalás szélén az afrikai édesvízi halak, kagylók és szitakötõk ötöde
(2010.09.03.) Az elmúlt öt évben csaknem 200 tudós vizsgálta a fekete kontinens édesvízi élõvilágát, és arra következtetésre jutottak, hogy az édesvízi állatok 21 százaléka a kihalás szélére sodródott.
Tovább >
Mi lesz, ha elfogy az olaj?
(2010.09.02.) Milyen helyzettel kell számolni, ha elapadnak a világ kõolajforrásai? Erre a kérdésre keresett választ a német hadsereg egyik kutatócsoportja. A szakértõk bevonásával készült tanulmányt bizalmasan akarták kezelni, de az eljutott a Spiegel címû hírmagazin szerkesztõségébe.
Tovább >
Mikrobák falták fel az olajfoltot
(2010.08.25.) Egy nemrégiben felfedezett mikrobafaj gyakorlatilag eltüntette azt a BP olajkútjából kifolyt, Manhattan nagyságú, víz alatti olajfoltot, amelynek a Mexikói-öbölben való létezésérõl a múlt héten számolt be az amerikai média.
Tovább >
Biomassza - valóban lehet ez a jövõ energiaforrása?
(2010.08.24.) Mindenütt sárguló repcemezõk, pellettkazánok, biodiezel, energiafû. Szép remények az egyre fokozódó energiapiacon. De vajon fedezhetõ-e az évi 12 milliárd tonnányi olajra átszámított energiaigényünk akár 10%-ban is a szántóföldeken megtermelt növényekbõl, az erdõk kitermelésébõl, szerves hulladékaink hasznosításából?
Tovább >
Tengervízbõl ivóvíz Ausztráliában
(2010.08.22.) Sólepárló üzemeket épít Ausztrália öt legnagyobb városa, hogy tengervízzel pótolják a vízhiányt az egyébként is száraz ötödik kontinensen, ahol már tíz éve tart a szárazság.
Tovább >
Ólom a rúzsban, avagy mi is kerül a kozmetikumokba?
(2010.08.20.) Július végén mutatták be Annie Leonard új filmjét, A Kozmetikumok Krónikáját - A méreg be-méreg ki csúf igazságát. A hét perces rövid animáció arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy mennyi ártalmas anyag található a minden nap használt és biztonságosnak vélt illatszereinkben.
Tovább >
Vízalatti olajfelhõt találtak a Mexikói-öbölben
(2010.08.20.) Az óceán mélyén végzett mérések szerint koránt sem olyan rózsás a helyzet a Mexikói-öbölben, mint azt korábban feltüntették, az olajszivárgás nyomai nem tûntek el, csupán nem a felszínen keresendõk.
Tovább >
2010 a hõséghullámok éve
(2010.08.14.) A hõséghullámok éve lehet az idei, miután eddig 17 országban mértek rekord meleget. 2010 a legforróbb napokat hozta Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában, de számos afrikai, közel-keleti és dél-amerikai államban is megdõltek a hõségrekordok.
Tovább >
Tizenkétszer több támogatás a fosszilis energiáknak, mint a megújulóknak
(2010.08.13.) A Bloomberg-i (Nagy Britannia) New Energy Finance legfrissebb kutatása szerint globálisan még mindig sokszor nagyobb támogatásokkal segítik a kormányok a fosszilis energiaforrások túlélését, mint amennyivel a megújulók terjedését könnyítik.
Tovább >
Kettõs szerepben a Tiszaroffi árapasztó tározó
(2010.08.11.) A Tiszaroffi vésztározót 2009. július 24.-én adták át, amely rendkívüli árvizek esetén akár egymaga 16 cm-el csökkentheti a Tisza vízszintjét. 10 centiméteres árapasztás mellett ritka madárfajok is megjelentek a területen.
Tovább >
Elszabadult repce izzítja a génmódosított növények körüli vitát
(2010.08.08.) Elõször jelent meg olyan beszámoló, mely szerint egy genetikailag módosított növény kiszabadult a saját termõhelyérõl. Éppen az ilyen esetektõl tartanak a genetikailag módosított növények termesztésének ellenzõi. Szakértõk szerint emberi mulasztás történhetett, Európában pedig egyelõre nem kell ilyesmitõl tartani.
Tovább >
Újabb átfogó tudományos jelentés igazolta a globális felmelegedést
(2010.07.30.) Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal által közzétett tanulmányt 48 ország több mint 300 kutatója állította össze. A tudósok a felmelegedés tíz fontos jelzõszámát vizsgálták, és megállapították, hogy a Föld légkörére mindegyik alapján a felmelegedés a jellemzõ.
Tovább >
Vihart kavart az IPM ásványvíz-tesztje
(2010.07.25) Hiába a reklámra költött sok pénz, az Interpress Magazin mérései több ásványvíz esetében is ártalmas, gyermekekre mérgezõ vegyületek jelenlétét igazolták. A gyártók perelnek.
Tovább >
Lekapcsolt riasztó, kék halál
(2010.07.25) A kék halálba lefagyó Windowstól a felelõtlenül kikapcsolat riasztókig minden hibát elkövettek BP fúrótornyán, amely áprilisban felrobbant és elsüllyedt. A kongresszusi meghallgatásokon derült ki, hogy mi vezetett az évtized olajkatasztrófájához.
Tovább >
Megállítja a korallok növekedését a felmelegedés
(2010.07.19.) Már 2070-ben megállhat a korallok növekedése a Vörös-tengerben a víz fokozódó felmelegedése miatt - figyelmeztettek amerikai tengerkutatók. Már ma is jóval lassabban növekednek, mint tizenkét éve.
Tovább >
Afrikai árammal világíthat Európa 2015-tõl
(2010.07.16.) A vártnál gyorsabban halad a Desertec elnevezésû kezdeményezés, amelynek célja, hogy Észak-Afrikában termelt áram fedezze az európai szükséglet 15 százalékát.
Tovább >
Tele cigarettacsikkel az olasz tengerpart
(2010.07.15.) Az olasz tengerpartok tele vannak napozókkal, fürdõzõkkel - és cigarettacsikkel. A strandokon minden este összeszedik a szemetet, a napernyõk és kabinok közötti homokot pedig speciális gépekkel átszûrik. Az összegyûjtött hulladék majdnem egyharmada mérgezõ cigarettavég.
Tovább >
Növényvédõ szer a zöldség és gyümölcsökben
(2010.07.14.) Összesen 365 különbözõ növényvédõ szer nyomaira bukkantak az európai piacokon árult zöldségekben és gyümölcsökben egy vizsgálat során.
Tovább >
Rekordsebességgel olvad az északi-sarki jég
(2010.07.13.) Az északi-sarki jég olyan nagy mértékben olvadt az utóbbi hónapban, mint az 1979-ben kezdõdött mérések óta egyetlen júniusban sem.
Tovább >
Megmaradhat a cianidos technológia
(2010.07.09.) Az Európai Parlament májusban hozott döntésével ellentétben az Európai Bizottság és az uniós környezetvédelmi biztos nem áll ki a cianidos bányászati tilalom mellett. A Magyar Természetvédõk Szövetsége aggodalommal fogadja a Bizottság álláspontját és felhívja a figyelmet arra, hogy az arany kinyerésére megfelelõ alternatívát jelenthetne az elektronikai hulladékok feldolgozása.
Tovább >
Minden öböl menti amerikai államot elért a szennyezés
(2010.07.07.) Az olajszennyezés már elérte mind az öt mexikói-öbölbeli amerikai szövetségi államot; kátránydarabokat mosott partra a víz Texasban is - jelentette az ABC News hírtelevízió.
Tovább >
Velencébõl Beach City?
(2010.07.07.) Bár a sukorói kaszinóterv megbukott, a Velencei-tó - jelen állás szerint - nem marad tájidegen üdülõkomplexum nélkül. A még a Gyurcsány-kormány által kiemeltté nyilvánított projekt révén EU-pénzbõl épülne mûtengerpart és pláza; ezek mûködtetését az elsõ kapavágás elõtt már privatizálták.
Tovább >
A felmelegedés az Alföldet sújtja majd leginkább
(2010.06.29.) A felmelegedés Magyarországon az Alföldet sújtja majd leginkább, ahol akár két héttel is nõhet a szélsõségesen magas hõmérsékletû idõszakok hossza egy évben, és ennek jelentõs egészségkárosító hatása lehet - erre a következtetésre jutott a hazai klímaváltozás különbözõ aspektusait elemzõ tanulmány, a Környezeti jövõkép - Környezet- és klímabiztonság hatvan szerzõje.
Tovább >
A boltokba kerülhet az elsõ genetikailag módosított állat az USA-ban
(2010.06.29.) A lazac nem növekszik télen, és három év, mire teljesen kifejlõdik. Amerikai kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk genetikai anyagát, hogy másfél év alatt érje el végleges méretét.
Tovább >
Betiltottuk a GM-krumplit
(2010.06.27.) Befejezõdött a védzáradéki eljárás: Magyarországon tilos a génmódosított Amflora burgonya és az abból készült takarmány forgalomba hozatala. Az errõl szóló határozatot a napokban tette közzé a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Tovább >
Ijesztõ az ámbráscetek nehézfémtartalma
(2010.06.26.) Amerikai kutatók minden eddiginél nagyobb nehézfémértékeket állapítottak meg ámbrásceteknél: a tengeri emlõsökben mért kadmium, alumínium, króm, ólom, ezüst, higany és titán mennyisége jócskán meghaladta a valaha rögzített legmagasabb szintet.
Tovább >
Kinek nyílik a Velencei-tó kapuja?
(2010.06.24.) A Velencei-tó legszebb, parkosított szabad strandját mûtengerparttal, plázával óhajtják felcserélni egyes politikai erõk, és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági érdekcsoportok. A városvezetés tulajdonuknak, s nem élõhelyüknek tekinti a Velencei-tó világát. A globálgiccs ellen tiltakoznak a helyiek.
Tovább >
Komoly élelmiszer-áremelkedés várható
(2010.06.21.) Akár 40 százalékkal is emelkednek az élelmiszerárak a világban az elkövetkezõ évtizedben - derül ki egy most elkészült ENSZ-jelentésbõl. Az OECD és az ENSZ vizsgálata szerint ezt elsõsorban a növekvõ kereslet, valamint a bioüzemanyagok termelése okozza majd.
Tovább >
Árvíz, belvíz, kullancsveszély!
(2010.06.15.) Az erdei- mezei állatok közül fõleg a kisrágcsálók (egerek, pockok), rigók, pelék, sünök (de egyéb vadállatok is) fenntartói - hordozói a kullancs terjesztette agyvelõ- és agyhártyagyulladás vírusának és a Lyme-kór baktériumainak. Ezen állatok fokozott veszélyt jelentenek a nagy számuk és jelentõs elterjedésük miatt.
Tovább >
Sokkoló észak-atlanti szemétfolt
(2010.06.15.) Francia kutatók tanulmányozták testközelbõl az észak-atlanti szemétfoltot: a Sargasso-tengeren, Bermuda környékén eléjük táruló látvány sokkolta õket.
Tovább >
Indiában a legzöldebbek a fogyasztók
(2010.06.12.) A National Geographic 17 országra kiterjedõ felmérése szerint az indiai, brazil és kínai fogyasztók a legzöldebbek, míg az amerikai, kanadai francia és brit polgárok fogyasztása bizonyul a leginkább környezetterhelõnek. A magyarok az átlagosnál zöldebb életvitelûek. Fejlõdõ országok az élen?
Tovább >
Az árterekrõl
(2010.06.10.) Hetek óta témát ad az esõ, az áradás. Jön az ár, aztán a következõ és az utána következõ…Felborították a természet rendjét, így az árvizek egyre veszélyesebbek és szélsõségesebbek lesznek.
Tovább >
Erdõirtás és árvíz
(2010.06.10.) A Tiszántúli Természetvédõk Társulatának határozott szakmai álláspontja, hogy a Hernád és a Sajó közötti ártérben elhelyezkedõ 180 hektáros Sajóládi-erdõ tarra vágása jelentõs mértékben járult hozzá az árvízi helyzet súlyosságához, azaz Sajólád, Ónod és Muhi községekben a lakóterületeken bekövetkezett árvízi katasztrófához.
Tovább >
Árvíz és klímaváltozás
(2010.06.09.) A Greenpeace és más zöld szervezetek régóta hangoztatják: a klímaváltozás nem távoli és bizonytalan veszély, hanem a szélsõséges idõjárási jelenségek gyakoribbá válásával mindannyiunk életét befolyásoló valóság.
Tovább >
Rákkeltõ anyagok a falfestékekben
(2010.06.08.) A Tudatos Vásárló magazin legújabb száma egészségkárosító anyagok jelenlétét tesztelte beltéri fehér falfestékekben. A tizenkét vizsgált termék mindegyikébõl párolgott rákkeltõ anyagként számon tartott formaldehid, de a biotermékek bizonyultak a legkevésbé károsnak.
Tovább >
69 millió dolláros számla a BP-nek
(2010.06.04.) Az amerikai kormány 69 millió dolláros számlát nyújt be a BP-nek, a szövetségi hatóságok tegnapig ennyit költöttek katasztrófaelhárításra a Mexikói-öbölben - közölte a Fehér Ház.
Tovább >
Tovább >
Bíztató összefogás a trópusi erdõkért
(2010.06.03.) Ötvennél több ország tett arra ígéretet, hogy a globális felmelegedés elleni harc jegyében megfékezi a trópusi erdõk pusztulását és pusztítását – egyeztek meg Oslóban a héten rendezett erdõ és klímakonferencián a résztvevõk.
Tovább >
A samponokból is keletkezhet rákkeltõ vegyület
(2010.05.27.) Rákkeltõ vegyületek alakulhatnak ki a háztartásokban alkalmazott mosóporokból, mosogatószerekbõl és samponokból a szennyvíztisztítás során - írják a Yale Egyetem kutatói. Ezeket az anyagokat igen kis koncentrációban az otthoni csapvízben is kimutatták már az Egyesült Államokban, ez azonban nem jelent egészségügyi kockázatot.
Tovább >
Oldal tetejére |