starbug - Tudományos érdekességek

40. hét
Hydrogen
mta | index | ME | NatGeo | mno
Környezet
Forma 1
StarCraft
Elvenar (HU)

Környezet
Új szarkofág fedi a csernobili atomerõmûvet
(2016.11.30.) Erre a munkálatok miatt lesz szükség, végre megindulhat a ránk maradt építmények elbontása. Tovább >
Több ország csak megújuló energiát használna
(2016.11.25.) Ezek azonban szinte kizárólag csak a kisebb, már most veszélyeztetett államok. Tovább >
Most a legmelegebb a Föld az elmúlt 115 ezer évben
(2016.10.04.) Most a legmelegebb a Föld az elmúlt 115 ezer évben, ennek oka a klímaváltozás, ilyen meleg utoljára az egyik jégolvadási idõszakban, vagyis interglaciálisban volt, amikor 6-9 méterrel volt magasabb a tengerszint, mint most - állapították meg klímakutatók. Tovább >
Augusztusban sem enyhült a globális forróság
(2016.09.16.) Ismét rekordot döntöttünk, ezzel pedig hónapok óta tart a kedvezõtlen trend. Tovább >
Nagyon sérülékeny a kobaltkék Adria
(2016.05.20.) Az elmúlt napokban aggasztó hír látott napvilágot: az észak-adriai Kostrena térségében a horvát olajvállalat, az INA finomítójából nagy mennyiségû nyersolaj és pakura ömlött a Kvarner-öbölbe. Tovább >
Egyelõre megállíthatatlan a Nagy-korallzátony pusztulása
(2016.05.15.) Mintegy 175-ször valószínûbb, hogy az emberi tevékenység által kiváltott éghajlatváltozás okozza az ausztráliai Nagy Korallzátonyon a korallfehéredést, mint a természetes jelenségek. Tovább >
Mûanyagon élõ baktériumra bukkantak
(2016.03.14.) Japán tudósok egy olyan baktériumra bukkantak, mely mûanyagot eszik és ez megoldást jelenthet a PET-palackok lebontására is. Tovább >
A Föld fele szenved majd extrém hõhullámoktól
(2016.03.01.) Az évszázad második felére a szárazföldi terület 60 százalékát sújtják majd ezek a hõhullámok. Tovább >
Megszületett a párizsi klímaegyezmény
(2015.12.14.) Csaknem 200 ország vállalná önkéntesen az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozását. Tovább >
A biomassza rosszabb, mint a szenes erõmûvek?
(2015.11.26.) Úgy tûnik Európa legnépszerûbb megújuló energiaforrása katasztrofális hatással van a környezetre. Nem a szélerõmûvekrõl, vagy a vízi energiáról beszélünk. Európa legnagyobb megújuló energiaforrása a faapríték, a pellett. A fa elégetése, hivatalosan megújuló energiaforrásnak minõsül, hiszen akár több fa is ültethetõ, mint amennyit elégetnek. Tovább >
A véltnél nagyobb az amazóniai erdõk sebezhetõsége
(2015.11.24.) A legújabb kutatási adatok szerint az amazóniai fafajok valószínûleg fele veszélyeztetett, vagyis a világszerte veszélyeztetett fafajok száma több mint egyötödével növekedett. Tovább >
Marokkó fényes jövõje
(2015.11.24.) Decemberben átadják Marokkóban a világ egyik legnagyobb naperõmûvét, ami egymillió embert lát majd el energiával. A futurisztikus építmény illeszkedik a kormány megújuló energia-célkitûzésébe: 2020-ra el akarják érni, hogy áramhasználatuk 42 százalékát megújulókból fedezzék. Tovább >
Betesz nekünk a grönlandi gleccser gyorsuló olvadása
(2015.11.14.) Az északkelet-grönlandi gleccser egyre gyorsabban csúszik a tenger felé, és elegendõ jég van benne ahhoz, hogy globálisan megemelje a tengerszintet. Tovább >
Rekord szárazság Brazíliában
(2015.11.02.) A NASA új mûholdas adatai szerint a korábban feltételezettnél súlyosabb szárazság sújtja Brazíliát: az elmúlt három év mindegyikében 56 billió liter vizet vesztett az ország délkeleti térsége – ez több, mint amennyivel fel lehetne tölteni a Sierra Nevadában fekvõ Tahoe-tavat. Tovább >
Mérges hazugságcunami a Hortobágyon
(2015.10.31.) Lassan kezdem azt hinni, hogy a Balmazújváros melletti Lászlóházán található méregteleppel kapcsolatban tartott hazugságversenyben messze a Földmûvelésügyi Minisztérium vezet. Tovább >
Az elektromos cigisek is jól megszívják
(2015.10.31.) Az elektronikus cigaretta sem veszélytelen az egészségre, a kifújt vízpára propilén-glikollal, glicerinnel, aldehid, keton és észter vegyületekkel telített - figyelmeztet közleményében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).
Tovább >
Rekordot döntött az óceánok hõmérséklete
(2014.11.19.) Több, mint egy évtizedes szünet után indult újra az óceánok felszínének felmelegedése. Tovább >
Megállapodott a klíma­kérdésekben az USA és Kína
(2014.11.16.) A két ország csökkenteni fogja kibocsátását, ám drámai fordulatra nem számíthatunk. Tovább >
Az óceánokon keresztül magunkat is mérgezzük higannyal
(2014.08.10.) Több az ember termelte higany az óceánokban, mint eddig vélték. Sok helyen kétszer-háromszor annyi van a cseppfolyós fémbõl, mint az iparosodás elõtt volt-írta az origo. Tovább >
Gyilkos gén hozhatja el a szúnyogok végzetét
(2014.08.01.) A WHO adatai szerint a szúnyogok évente egymillió embert ölnek meg az általuk terjesztett betegségekkel. Egy angliai cég most új módszerrel próbál véget vetni a csonttörõ lázat terjesztõ faj rémuralmának Tovább >
Emberi segítséggel: visszatérõ eltûnt állatok
(2014.07.20.) A világ legtöbb táján sorra indulnak visszatelepítési programok – ezek egy adott területrõl kipusztult állatok és növények újrahonosítását célozzák meg. A programok nagyjából egynegyede nevezhetõ egyértelmûen sikeresnek, másik egynegyede pedig sikertelennek. Tovább >
Miért veszélyes Magyarországon is a tigrisszúnyog?
(2014.06.21.) A környezõ országokban megjelent ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) egyre nagyobb számban fog felbukkanni Magyarországon is a következõ tíz-húsz évben. A probléma elsõsorban a déli és nyugati országrészeket érintheti. Ez a faj napközben is támad, fõleg emberek vérét szívja, és több veszélyes trópusi-szubtrópusi betegséget is terjeszt. Tovább >
Évszázadokig folytatódhat a globális felmelegedés
(2013.11.28.) Egy friss tanulmány szerint ha ettõl a pillanattól megszûnne az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor is évszázadokig tartana a globális felmelegedés. Tovább >
Európa hadat üzent a betolakodóknak
(2013.09.13.) Az Európai Bizottság úgy döntött, leszámol a behurcolt állat- és növényfajokkal, melyek több milliárd eurós kárt okoznak évente. Az idegen élõlények a városi környezetet fenyegetik a leginkább.
Tovább >
Élõhelyükért harcolnak az elveszett törzsek
(2013.08.31.) A kõkorszaki körülmények között az esõerdõben élõ törzsek tudják egyáltalán, hogy létezik külvilág? Kik ezek az emberek, hányan vannak, és miért nem tudunk szinte semmit rólunk azon kívül, hogy többségük kultúráját a kihalás veszélye fenyegeti? Tovább >
Kórokozó mosógépprogram
(2013.08.30.) A környezetkímélõ és olcsó 30 fokos gépi mosás ideális a baktériumok szaporodásához, amelyek a mosógépben maradva újabb adag ruhát fertõznek meg. Egy friss kutatás szerint a gép belsejében élõ mikroorganizmusok további mosások vizébe kerülnek, két evõkanálban akár egymillió is lehet belõlük. Tovább >
Sötétségbe borul a Fények városa
(2013.08.30.) Többé nem Párizs lesz a Fények városa, július 1-jétõl ugyanis miniszteri rendelet tiltja éjjel 1 és reggel 7 óra között Franciaországban a kirakatok és a nem lakóépületek megvilágítását. Az Európában úttörõnek számító intézkedés célja az energiapazarlás csökkentése. Tovább >
Veszélyes hulladék, mégis a budiba öntjük
(2013.08.26.) Az emberek általában tisztában vannak vele, hogy a használt sütõolaj veszélyes hulladék, a legtöbben mégis kidobják vagy kiöntik – derül ki a Mol augusztusi felmérésébõl, amelyet ezer ember online megkérdezésével készítettek el. Tovább >
Újabb mélyponton Fukusima
(2013.08.24.) Egy szakértõ szerint a legutóbbi fukusimai radioaktív vízszivárgások sokkal súlyosabbak, mint azt a helyi hatóságok állítják. Tovább >
Kelet-Európába települt az atomlobbi
(2013.08.24.) Miközben Németország rohamtempóban számolja fel az eddigi nukleáris programját, keleti szomszédai új reaktorokat készülnek építeni. Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia az energia-függetlenség jegyében akar leszakadni az orosz gázról, miközben Oroszország nukleáris erõmûveket is szívesen eladna nekik. Tovább >
Mélyszegénység kontra egészséges környezet
(2013.06.29.) Szabó Máté szerint az iskolarendszernek óriási a felelõssége a gyermekek egészséges környezethez való joga szempontjából, sokan olyan nehéz szociális helyzetbõl érkeznek az iskolába, hogy ott kell megtanulniuk, mit jelent az egészséges környezet. Tovább >
Mérgezõ kínai gyógyfüvek
(2013.06.25.) A Kínában jótékony hatásuk miatt hagyományosan fogyasztott füvek gyakran növényvédõ szerrel szennyezettek - áll a Greenpeace most közzétett tanulmányában. Nehézfémmel szennyezett lehet egy dél-kínai tartomány zöldségtermésének ötöde. Tovább >
Lassan mérgezõdünk glifozáttal
(2013.06.13.) Magyarországon tíz embertõl vett vizelet mintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag. Európában 18 ország önkénteseitõl vett minták 44 százalékában kimutatható volt a gyomirtó. Az önkéntesek mindegyike városokban él, és egyikük sem használt glifozátot vagy érintkezett ilyen termékkel. Tovább >
Szivárog a halál Amerika alatt
(2013.03.04.) Száz évvel a nagaszaki atomtámadás után sem lehet majd lakóparkot építeni ott, ahol az Egyesült Államok hadserege elõállította az elsõ plutóniumbomba alapanyagát. A világ- és a hidegháború tízezer évre ihatatlanná tette a vizet a hanfordi bázis környékén, ahol most is szivárog a radioaktív iszap a sebtében épült, elavult tartályokból. Azt senki sem tudja, hogy mikor éri el a Columbia folyót. Tovább >
Elkerülhetetlennek tûnik a nagy metán kiáramlás
(2013.02.24.) Kritikus ponthoz érkezhetünk az éghajlatváltozásban. Amennyiben a globális klíma újabb tizedfokokkal kúszik feljebb, a szibériai permafroszt megállíthatatlan olvadásnak indul, melynek eredményeként jelentõs mennyiségû üvegházgáz többlet kerül a légkörbe. Tovább >
Invazív fajok: évi 12 milliárd eurós kár
(2013.02.24.) Több mint tízezer, szándékosan vagy akaratlanul a természetbe engedett idegen faj vetette meg lábát Európában, közülük legkevesebb 1500 veszélyt jelent Európa biológiai sokszínûségére - olvasható egy friss tanulmányban. Tovább >
Nicholas Stern: Tévedtem a klímaváltozással kapcsolatosan – sokkal, sokkal rosszabb a helyzet
(2013.02.16.) A 2006-ban kiadott Stern-jelentés az elsõ közgazdasági szempontból megírt tanulmány, amely elemezte a klímaváltozást és annak lehetséges gazdasági hatásait. Ma már Stern nyíltan beszél a fokozott gazdasági veszélyekrõl, mivel a bolygó kevesebb szén-dioxidot nyel el és úton van az átlagos 4 C°-os hõmérsékleti emelkedés felé. Tovább >
Miért legyen veszélyes hulladék a mûanyag?
(2013.02.16.) Ha nem változnak a jelenlegi fogyasztói igények, 2050-re 33 milliárd tonnával nõ a világszerte gyártott mûanyagtermékek mennyisége. Ennyivel 2,75 milliárd kukásautót lehetne megtölteni, amelyek sorba állítva nyolcszázszor érnék körül az Egyenlítõt. A foszladozó, mérgezõ mûanyagokat a mi szervezetünk is felszívja szépen lassan.
Tovább >
Egyes országokban a szélenergia már olcsóbb a szénnél
(2013.02.14.) Miközben sok ország gondolkozik az erõmûvek következõ generációjának kiválasztásán, egyre csábítóbbá válnak a szélturbinák. A jobb kialakításoknak köszönhetõen a szélfarmok létesítése ma már elvileg olcsóbb lehet, mint az új szén- vagy gáztüzelésû erõmûvek építése.
Tovább >
Befészkelték magukat hozzánk a farkasok
(2013.02.14.) Nem tekintik zsákmánynak az embert a farkasok, de nem érdemes kekeckedni velük, mondta az [origo]-nak a magyar farkaskutató. Szabó Ádám naponta jár a hazai farkasok nyomában, és rendszeresen találkozik is velük. Tovább >
Minden zárt térnek lélegeznie kell!
(2013.02.08.) Fejfájás, fáradtság, tompaság, koncentrációs problémák – mindenki tapasztalhatta ezeket a tüneteket, és sokszor semmi más nem áll a háttérben, mint a friss levegõ hiánya. Életünk túlnyomó részét zárt terekben töltjük, nem mindegy hát, hogy milyen minõségû levegõt szívunk be. Tovább >
Megtorpant az alternatív, maradnak a belsõégésû motorok
(2013.02.06.) Az autóvásárlóknak elsõsorban az üzemanyag-hatékonyság fontos az autó kiválasztásánál, a CO2-kibocsátás a fontossági listán idén a negyedik helyre szorult a tavalyi másodikról. Ezért is nyilatkozott úgy a gyártók és a szállítók 29 százaléka, hogy továbbfejlesztik a belsõégésû motorokat. Tovább >
Gyilkos PM2,5
(2013.02.05.) A légszennyezés legutóbb felfedezett egészségügyi hatásai keményebb politikát követelnek az Európai Unió részérõl a levegõminõség védelmében. Az európai lakosok több mint 80% van kitéve az aprószemcséjû részecskék (PM) hatásának. Ez átlagosan 8,6 hónappal rövidíti meg a polgárok életét. Tovább >
A Föld pestisének nevezte az embert Attenborough
(2013.01.22.) A neves természetfilmes, Sir David Attenborough legutóbbi nyilatkozata szerint korlátozni kell az emberi populáció növekedését, amíg teljesen tönkre nem tesszük a bolygót. Tovább >
Gyorsabban olvad az északi jégsapka
(2013.01.17.) Meggyorsítják az Északi-sarkvidék tengeri jegének olvadását az olvadékvizekbõl származó tócsák és tavak. Tovább >
Szélmérleg 2012
(2013.01.17.) A magyar szélerõmûvek 2012-ben több mint 733 ezer megawattóra áramot termeltek, ezzel az ország áramfogyasztásának 1,73 százalékát adták, és havi átlagban közel 340 ezer család áramigényét elégítették ki. Tovább >
Drámai képet mutat Peking
(2013.01.16.) Peking fulladozik. A két fotón a szmoggal telített és a környezetszennyezés által létrehozott füstködtõl mentes fõváros látképe tárul elénk. A fojtogató szmog nem csak az egészségre káros, de az éghajlatváltozásra is nagyobb hatást gyakorol, mint korábban feltételezték. Tovább >
Drasztikus cápa és rája csökkenés az Adriai-tengerben
(2013.01.14.) 50 év alatt az adriai cápák és ráják kifogási rátái 94% -kal csökkentek, és 11 faj már eltûnt. Az olaszok túlhalásznak, a horvátok visszafogottabbak. Tovább >
Az olcsó hús ideje hamarosan lejár
(2013.01.12.) Gigantikus méreteket ölt az emberiség húséhsége, 2012-ben 300 millió tonnás rekordot ért el. A látszólag olcsó nagyüzemi hús sokkal drágább. A vásárló háromszor fizet: a megvételkor, az adóval az új istállóknak és a vágóhidaknak, és megfizeti az okozott környezeti és egészségügyi károkat is. Tovább >
Tejivók figyelem!
(2013.01.11.) Mi történik a tejjel, mielõtt a dobozba kerül? Az UHT tej tényleg olyan jó, mint a házi? Valóban nincs benne tartósítószer? És a lényeg: milyen tejet igyunk? Válaszok pár gyakori kérdésre. Tovább >
Nukleáris csúcsra tör Kína
(2013.01.08.) Negyedik generációs, a szakértõk szerint rendkívül biztonságos, saját fejlesztésû nukleáris erõmû építése kezdõdött Kínában. A santungi az elsõ nukleáris erõmû, melynek a kínai vezetés a 2011-es fukusimai katasztrófát követõen zöld utat adott. Tovább >
El Nino és a klímaváltozás
(2013.01.05.) A Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség gyakorisága és intenzitása látszólag nincsen összefüggésben a klímaváltozással – állítják amerikai kutatók. A szakemberek a Science címû folyóiratban közölték eredményeiket. Tovább >
Rettegnek a tengeri környezet védõi
(2013.01.04.) A tenger mélyén sokkal nagyobb tisztaságú ércek vannak, mint a szárazföldön. A tengeri bányászat iránti érdeklõdés a közelmúltban azért ugrott meg, mert megnõtt a nyersanyagok világpiaci ára, és a szárazföldi bányák ellen egyre hangosabban és hatékonyabban lépnek fel a környezetvédõk. Tovább >
3 helyen nõtt a tigrisek egyedszáma
(2012.12.29.) A Wildlife Conservation Society bejelentése szerint jelentõs eredményeket értek el a tigrisek három kulcsfontosságú elterjedési területén a jobb hatósági intézkedések, a további élõhelyek védelme és az erõsebb együttmûködés eredményeképpen. Tovább >
Aggasztó globális fényszennyezés
(2012.12.17.) A Föld éjszakai arcáról készült legújabb felvételek komoly problémákra hívják fel a figyelmet: a fényszennyezés mértéke több helyen súlyosan meghaladta az elfogadható mértéket. Tovább >
Hiúzt fotóztak a Zemplénben
(2012.12.12.) Mindössze 5-10 hiúz él hazánkban, és ezidáig alig néhányszor sikerült lefotózni itthon az állatot. Ezúttal, a Zemplénen sikerült lekapni egy, két év körüli kandúrt! Tovább >
Innovációs díj szennyvíz gyógyszermentesítésre
(2012.12.10.) A gyógyszerfogyasztás egyik nemkívánatos következménye, hogy a szervezetünkben fel nem szívódott gyógyszerek nagy része a csatornahálózatban köt ki, onnan pedig az élõvizekbe - és ha azokból nyerünk ivóvizet, végül a csapvízbe kerül. Hasonló sors vár a szervezetünkben történõ gyógyszerlebomlás során keletkezõ anyagokra is. Budapesten évente 20 tonna gyógyszer kerül a Dunába. Tovább >
Eltolták a klímacsõdöt Dohában
(2012.12.06.) Elfogadta az ENSZ 18. klímakonferenciája a szilveszterkor lejáró kiotói klímaegyezmény meghosszabbítását. A katari Dohában ülésezõ testület még nyolc évre dobott mentõövet az egyetlen nemzetközi jogi dokumentumnak, amely az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére kötelez 35 fejlett államot, köztük az Európai Unió tagjaként minket is. Tovább >
Nemcsak Brazília gondja az amazonasi erdõirtás
(2012.12.06.) 2000 és 2010 között egy Nagy-Britannia méretû terület esett áldozatául az erdõirtásnak az Amazonas térségében. A vizsgált évtizedben 240 ezer négyzetkilométernyi amazonasi esõerdõt irtottak ki. Tovább >
Válság miatt lettünk a felzárkózó országok listavezetõje
(2012.12.04.) Magyarország listavezetõ a felzárkózó gazdaságú országok között a klímaváltozás elleni harcban a dohai klímakonferencia alkalmából közzétett Éghajlatvédelmi Teljesítmény Index (CCPI) alapján, amely 58 országot vizsgált. Tovább >
Világelsõ élõgép tisztít Budapesten
(2012.12.01.) A világ jelenleg legnagyobb ún. „Élõgépek” technológiájú rendszere készült el a Fõvárosi Csatornázási Mûvek dél-pesti szennyvíztisztítójában. A botanikus kertekre emlékeztetõ komplexum segítségével tovább javul a szennyvíztisztítás hatásfoka és a szagok is jobban megfékezhetõk. Tovább >
Szemünk elõtt zajlik a klímaváltozás
(2012.11.29.) A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb jelentése szerint a klímaváltozás a szemünk elõtt zajlik, aminek legékesebb bizonyítékai, hogy az északi-sarkvidéki jégtakaró idén nyáron rekordméretûre zsugorodott, és emellett számos egyéb szélsõséges idõjárási jelenség is sújtotta a bolygót. Tovább >
Ésszerûen fûtsünk fával!
(2012.11.25.) Aki fával fût, és ezt megfelelõ módon, megfelelõ tüzelõberendezésben teszi, töredék áron megússza a telet. Mit, miért, hogyan? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni írásunk elsõ része. A nedves tûzifa legalább négyszer drágább. Tovább >
A kibocsátási rés áthidalása
(2012.11.22.) Mûszakilag és gazdaságilag is kivitelezhetõ az a kibocsátáscsökkentés, amellyel a globális felmelegedést 2°C fok alatt lehet tartani a 21. században - áll az ENSZ átfogó tanulmányban, mely 15 ország 28 tudományos csoportjának 55 tudósának és szakértõjének közremûködésével készült el. Tovább >
Csökkenõ jég - növekvõ élõvilág
(2012.11.22.) Szokatlan állat- és növényfajok jelentek meg az Északi-sarkkörön. Orosz tudósok szerint a területre eddig nem jellemzõ fajok, közöttük közönséges barázdásbálnák jelentek meg a Ferenc József-földnél. Tovább >
Egyre gázosabb a helyzet
(2012.11.21.) „Rosszabb, mint gondoltuk” – ez a vélemény egyre általánosabb a klímakutatók körében. Öt évvel ezelõtt is meglehetõsen borús képet festettek bolygónk jövõjérõl, ám most még rosszabbnak látják a helyzetet. Tovább >
GMO kisokos
(2012.11.15.) Génmódosított élelmiszerek a boltokban? De melyekben? Megjelent a Greenpeace GMO kisokos füzete a magyar élelmiszercégekrõl. Tovább >
Átrendezõdhet a világ energiapiaca
(2012.11.13.) Szaúd-Arábiát megelõzve az USA 2017-re a világ elsõ számú olajtermelõje, és már 2015-re a legnagyobb gázkitermelõje lehet - írta a Nemzetközi Energiaügynökség éves jelentésében. Tovább >
Ne add el az éltetõ vizet!
(2012.11.09.) Vízháborúk, elszálló ivóvíz- és csatornadíjak, gumicukron és csokoládén élõ tehenek: ez fenyeget egy amerikai és egy magyar szakértõ szerint, ha néhány befektetõ ötleteit megvalósítva olyan tõzsdei termék lesz a víz, mint például az olaj. Van azért etikus és demokratikus vízkereskedelem is. Tovább >
Miért lassulhat a globális felmelegedés?
(2012.11.08.) Kína a napfényt is elhomályosító ipari szennyezése és az üvegházgázok a vártnál kisebb hõelnyelése segíthet megmagyarázni a globális felmelegedés 2000-tõl tartó csökkenését. Tovább >
Nézze meg az év magyar természetfotóit!
(2012.11.07.) Kísértetekre hasonlító hattyúkat ábrázoló felvétel lett Az Év Természetfotója 2012-ben, és a kép szerzõje, Daróczi Csaba megkapta Az Év Természetfotósa elismerést is. A 20. alkalommal kihirdetett pályázatra több mint 3000 fénykép érkezett. Tovább >
Emberi tevékenység okozott földrengést
(2012.10.31.) Intenzív talajvíz kitermelés indította be a 2011 májusában nagy rombolást végzõ földrengést Délkelet-Spanyolországban, mely kilenc áldozatot követelt, és ezreket tett otthontalanná. Tovább >
Továbbra is sugárszennyezettek a Fukusima környéki halak
(2012.10.27.) A radioaktív cézium magas szintjét találták még másfél évvel a fukusimai atomkatasztrófa után is a Japán keleti partjainál kifogott halakban, ami arra utal, hogy a sugárzásnak "folytonos forrása" lehet valahol az óceánban - állapította meg egy amerikai kutató a Science tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmányában. Tovább >
Az idén zsugorodott az ózonlyuk
(2012.10.26.) Az elmúlt két évtizedet tekintve az idén mérték a második legkisebb kiterjedést a Déli-sarkvidék fölött tátongó ózonlyuk esetében, ami ezzel együtt is Ausztrália területének közel háromszorosát teszi ki. Tovább >
Egyre több szemét a sarkvidéki vizekben
(2012.10.25.) Az északi sarkvidéki mélytengerekben is megnövekedett a mûanyag szemét mennyisége. A jelenséget speciális víz alatti felvételek elemzésével dokumentálták az Alfred Wegener Intézet (AWI) munkatársai. Tovább >
Csernobil kontra Fukusima
(2012.08.28.) A tavalyi japán nukleáris katasztrófa óta a Fukushima prefektúrában a 18 év alatti gyerekeket folyamatosan orvosok vizsgálják. Jelenleg 360 ezer gyerek áll orvosi megfigyelés alatt. A március végéig megvizsgált 38 114 gyerek közül 13 646 gyereknél találtak pajzsmirigy göböt vagy más eltérést. Tovább >
Az urbanizáció a felelõs a pekingi viharokért
(2012.07.31.) Az egyre terjeszkedõ megapolisz termelte hõ miatt az esõzések egyre erõsebbek és koncentráltabbak. Többtucatnyi a halálos áldozat. Tovább >
A fejlõdés jelenlegi iránya fenntarthatatlan
(2012.04.08.) Az éghajlat, az ökológiai rendszerek korábban sokáig állandóak voltak, de az emberiség hatása olyan nagy, hogy képes megváltoztatni a környezetét. A bolygó eltartó képességének határát azonban már elérték. Tovább >
Elborította a japán szemét a Csendes-óceánt
(2012.04.04.) Új adatok alapján a japán cunami után tengerbe került törmelék több mint száz magyarországnyi területen szóródott szét.
Tovább >
Fejlesztik a Tisza-tó környékét
(2011.10.15.) A Tisza-tó ökológiai értékeinek megõrzése érdekében átfogó rendezési programot fogadott el a kormány - közölte a Kormányszóvivõi Iroda. A program célja a Tisza-tó vízrendszerének minõségi és mennyiségi javítása, az ökológiai állapot fenntartása, a vizes élõhelyek rekonstrukciója, valamint az ár- és belvízi biztonság megõrzése. Tovább >
Európában védik a fecskét, Afrikában megeszik
(2011.10.12.) A fecskék sorsát nemcsak az élõhelyeik átalakulása és a klímaváltozás nehezíti, de az afrikai rossz körülmények is, ahol az éhezõ helybeliek ezrével pusztítják a madarakat, hogy húshoz jussanak. Ha a jelenlegi állománycsökkenés hasonló ütemben folytatódik, akkor tíz év múlva igazi ritkaság lesz Magyarországon a fecske. Tovább >
Napelem-park épül Debrecenben
(2011.10.12.) Európai uniós támogatással, 330 millió forintos költséggel napelem-parkot építenek Debrecen-Halápon - jelentette be Bodó Sándor, a hajdú-bihari önkormányzat elnöke a tegnapi alapkõ lerakásakor.
Tovább >
A visegrádi négyeknek az atom kell
(2011.10.08.) A visegrádi országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - államfõinek huszadik, jubileumi csúcstalálkozóján a résztvevõk arra a megállapításra jutottak, hogy a térségben az atomenergia békés felhasználásának egyelõre nincs alternatívája - mondta ma Schmitt Pál köztársasági elnök a találkozót követõ sajtótájékoztatón. Tovább >
Fukusima - Hirosima: 168 - 1
(2011.08.26.) A márciusi japán atombaleset óta a környezetbe került radioaktív cézium-137 mennyisége 168-szorosa annak, mint amennyi a hirosimai atomtámadás idején egyszerre kiszabadult - írjta egy japán lap. A Tepco már három éve tudott a veszélyrõl, a kormány bírál. Tovább >
Románia a verespataki aranybányán kívül másik kettõt is nyit
(2011.08.25.) Románia a következõ idõszakban a Verespatakon tervezett aranybánya mellett másik két aranybányát is megnyit - közölte Traian Basescu román államfõ. Verespatakon a román környezetvédelmi tárca a legmagasabb szintû szabványok betartását kér. Tovább >
Elkészült a legújabb leltár az élõvilágról - kevesebb faj él, mint gondolták
(2011.08.24.) Minden eddiginél pontosabb becslés készült a földi élõvilág magasabb szervezõdési szintû fajainak számáról. Eszerint nagyjából 8,7 millió faj él bolygónkon - a baktériumokat nem számítva -, de ennek csak körülbelül egytizedét írták le eddig a szakemberek. Tovább >
A koktélhatás becslése
(2011.08.18.) Szervezetünk naponta több ezer mesterséges vegyület hatásának van kitéve. Ezen anyagok keverékének együttes hatása azonban jelentõsen eltérhet az egyes összetevõk hatásainak összegzésétõl.
Tovább >
Új génkezelt kukorica mélyítheti tovább az élelmiszerválságot
(2011.08.18.) Azok az amerikai farmerek, akik emberi fogyasztásra is alkalmas kukoricát termeltek eddig, a jövõben inkább a bioüzemanyag elõállításához vetik majd el újonnan létrehozott génpiszkált magjaikat. Az Enogen génmódosított kukoricából ugyanis kevesebb energia és víz felhasználásával sokkal több ethanol nyerhetõ. A segélyszervezetek szerint ez a kukoricafajta tovább mélyíti az élelmiszerválságot, amely Szomáliában már szörnyû állapotokat eredményezett. Tovább >
30 évig tarthat a nigériai olajszennyezés megtisztítása
(2011.08.10.) A nigériai Ogoniland a világ egyik legszennyezettebb területe, ahol minden ragad az olajtól. Itt ötven éve nyerik a mélybõl az olajat, ám annak szabályozása és kezelése valószínûleg hanyag volt, így a terület szó szerint haldoklik a szennyezéstõl. Tovább >
Az éghajlatváltozás a békét és a biztonságot fenyegeti
(2011.07.24.) Az éghajlatváltozás komoly veszélyt jelent a világ békéjére és biztonságára - közölte egy magas rangú ENSZ tisztségviselõre hivatkozva a brit BBC közszolgálati televízió internetes hírportálja.
Tovább >
A magyar EU elnökség eredményei biodiverzitás és GMO témakörben
(2011.07.11.) Májusban az Európai Bizottság közzétette az EU 2020-ig szóló Biodiverzitás Stratégiáját, júniusban pedig az Európai Unió és további 12 tagállam aláírta a genetikai erõforrásokról szóló Nagoya Jegyzõkönyvet. Emellett a Bizottság új "GMO-javaslatcsomagot" is benyújtott. Tovább >
Falvakat áldoznak fel a bioüzemanyagért
(2011.07.05.) Kilátástalannak látják jövõjüket a Kenya egyik legfontosabb természeti területének számító Tana folyó deltavidékének lakói, akiknek többsége a kormány által jóváhagyott bioüzemanyag-elõállítási projekt keretében otthona elhagyására kényszerül. Tovább >
Szenegáli falut véd az elsõ zöld fal rész
(2011.07.02.) Bár évek óta tervezgetik a Szahara térhódítását megfékezõ zöld falat Afrikában, csak most kezdenek neki az elsõ 15 kilométeres kísérleti szakasznak, amely egy szenegáli falut véd majd. Tovább >
Toxikus anyagok a házi porban
(2011.06.25.) Otthonainkban ma már folyamatosan ki vagyunk téve olyan por hatásának, amelyek egészségkárosító és a szervezetünkben felhalmozódó anyagokat tartalmaznak. Ezek között különösen veszélyesek a hormonhatású vegyületek, amelyek kis mennyiségben is ártalmasak lehetnek. Tovább >
Katasztrofális az óceánok helyzete
(2011.06.22.) A világóceán ökológiai állapotát eddig is aggasztónak ítélte meg a szakemberek többsége, de egy most közzétett jelentés szerint a helyzet tragikus. A nemzetközi kutatókból álló bizottság elõzetes közlése szerint az óceánokban a történelem elõtti idõk nagy kihalásaihoz hasonló fajpusztulás mehet végbe egy emberöltõn belül. Tovább >
Rendet kell tenni a fejekben a biolebomlással kapcsolatban
(2011.06.18.) Egy új tanulmány szerint a "biolebomlású" termékek vásárlásával az esetek többségében legfeljebb a lelkiismeretünkön könnyíthetünk, valójában viszont több kárt okozhatunk a környezetnek, mint hasznot. Tovább >
Épülhet az óriásduzzasztó az Amazonon
(2011.06.02.) A brazil környezetvédelmi hatóság megadta az engedélyt az Amazonason létesítendõ gigantikus méretû Belo Monte vízi erõmû építéséhez. Tovább >
Rekord szén-dioxid-kibocsátás
(2011.05.31.) Rekordot döntött 2010-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) nyilvánosságra hozott jelentésébõl. Tovább >
Eltûnhet az Urmia-tó
(2011.05.28.) Az emberi tevékenység miatt néhány éven belül teljesen kiszáradhat a világ egyik legnagyobb sóstava, az iráni Urmia-tó. Tovább >
Kockázatos a PET palack?
(2011.05.17.) Német vizsgálatok szerint a mûanyagflakonba csomagolt ásványvíznek megnövekszik a hormonális aktivitása az emberi sejtekre nézve. A vizsgálatok szerint a PET palackokban való tárolás során a víz hormonális aktivitása 60-90 százalékkal magasabb, mint az üveges tárolásnál. Tovább >
Az erdõirtás okozhatja a szumátrai tigrisek kihalását
(2011.05.09.) A WWF automata kamerái tizenkét esetben örökítették meg a veszélyeztetett szumátrai tigriseket egy olyan indonéziai erdõben, amelyet hamarosan kiirthatnak, hogy ültetvényeket létesítsenek a helyükön. Tovább >
Megmentik a Duna legõsibb halfajait
(2011.05.03.) Esélyt kaptak a túlélésre a Duna legõsibb halfajai közé tartozó tokfélék, melyek az illegális kaviárkereskedelem miatt a kihalás szélére sodródtak a Duna vízgyûjtõ területén. A bolgár hatóságok egy éves halászati tilalmat hirdettek, amivel csatlakoztak a szomszédos Románia tíz éves halászati moratóriumához. Tovább >
Föld Napja: romlik bolygónk állapota
(2011.04.22.) A Föld Napján világszerte mindannyian jobban figyelünk a környezetünkre. A kitüntetett figyelmet azonban az év többi napján is meg kellene adnunk a bolygónknak, ha meg akarjuk menteni. A WWF Élõ bolygó jelentésébõl ugyanis kiderül, mennyit romlott a Föld egészségi állapota. Tovább >
Az erdõvel együtt a genetikai változatosságot is kiirtották a Kárpátokban
(2011.04.19.) Magyar kutatók a Retyezát-hegység gleccsertavi üledékeibe zárt tizenegyezer éves lucfenyõpollenek és növényi fosszíliák vizsgálatával megállapították, hogy az egykori populáció genetikai változatossága, és így feltehetõleg alkalmazkodási képessége is jóval nagyobb volt, mint a mai állományé. Ennek egyik okát az elmúlt kétezer év erdõirtásaiban látják, amit a tavi üledéken végzett pollenvizsgálatok egyértelmûen alátámasztottak. Tovább >
Elõször azonosítottak mûanyagevõ baktériumokat az óceánban
(2011.03.29.) Szemétlerakók környékén már korábban is sikerült mûanyagevõ baktériumokat azonosítani, most pedig óceánban úszó hulladék környezetében is kimutatták ezeket az élõlényeket. Az egyelõre nem ismert, hogy a mûanyagok lebontása során mérgezõ melléktermékek is keletkeznek-e és hogy ezek bejutnak-e a táplálékláncba. Tovább >
Még megmenekülhet a legnagyobb szárazföldi ragadozó
(2011.03.13.) A legújabb eredmények szerint még nincs túl késõ a jegesmedvék számára, amelyek az utóbbi évtizedekben a klímaváltozással fenyegetett élõvilág egyik szimbólumává váltak. Egy Kanadában élõ, magyar származású jegesmedve-kutatót kérdeztünk a medvék jövõbeli kilátásairól. Tovább >
Tömeges fajkihalás szélére sodródott a földi élõvilág
Tömeges fajkihalás (2011.03.02.) A ma élõ emlõsök felmérése alapján újabb nagy pusztulás vár bolygónk élõvilágára. A földtörténet korábbi öt nagy katasztrófájával összehasonlítva a mostani kihalási sebesség nagyobb, és ha minden így megy tovább, akár három évszázadon belül tömeges méreteket ölthet. Tovább >
A globális GDP 2%-a elég lenne a zöldítéshez
(2011.02.24.) Kb. 1.3 trillió dollár (a világ GDP-jének kb. 2%-a) tíz gazdasági szektorba történõ befektetése elegendõ lenne ahhoz, hogy elmozdítsa a jelenlegi szénhidrogén alapú világgazdaságot egy alacsonyabb szénkibocsájtású gazdaság felé - állítja a UNEP, az ENSZ Környezetvédelmi Programja. Tovább >
Csalódást okozhat a biomassza
(2011.01.14.) Német klímakutatók arra figyelmeztettek, hogy túlértékeljük a biomassza alternatív energiaforrásként betöltött szerepét. Bár egy friss tanulmány szerint 2050-ben a világ áram- és hõellátásának húsz százalékát lehetne növényekbõl fedezni, ahhoz jóval több területre és temérdek vízre lenne szükség. Tovább >
A történelem legveszélyesebb drogja
(2011.01.13.) Ez az anyag nagyobb pusztításra képes, mint az összes többi "drog" együttvéve, melyeket az emberiség valaha használt. Mégis ez az egyik legnépszerûbb tudatmódosító. A legkülönösebb, hogy csak közösen tudjuk visszaszorítani. Külön-külön nem lehet lejönni róla.
Tovább >
Az esõerdõk, a kibocsátás és a REDD +
(2011.01.13.) Az utolsó esély?! A múlt hónapban lezajlott - és nagyrészt eredménytelenül zárult cancúni klímacsúcs - egyik relatív "sikertörténete" a REDD + egyezmény megerõsítése volt. Miért fontos mindez? Tovább >
2010 az egyik legmelegebb év
(2011.01.13.) Az éghajlati adatok amerikai központjának (NCDC) közleménye szerint 2005-tel együtt 2010 tartja az eddigi globális hõmérsékleti rekordot. Tovább >
Antibiotikum veszély
(2011.01.12.) A természetes vizekbe kerülõ antibiotikumok koncentrációja észrevehetõen pusztítja a természetben élõ baktériumokat. A gyakran használt klórtetraciklin hatását fokozza, ha más antibiotikumokkal együtt van jelen a környezetben. Tovább >
Az Alpok gleccserei nagyrészt elolvadnak
(2011.01.10.) Alig maradnak az Alpoknak olyan területei az évszázad végére, amelyet az év 365 napján gleccserek borítanak majd - ez derült ki a Nature-ben közzétett legújabb kutatás szerint. Tovább >
Felerõsödött a Golf-áramlat hatása
(2011.01.04.) Egy svájci-kanadai kutatás szerint a Golf-áramlat hatása az Atlanti-óceán északnyugati részén jócskán felerõsödött 1970 óta: a jelenség egyedülálló az utóbbi kétezer évben, és valószínûleg összefügg a globális felmelegedéssel. Tovább >
Egyre aggasztóbb adatok az eltûnõ méhekrõl
(2011.01.04.) Évek óta hallani, hogy titokzatos kór pusztítja a méheket, és ez már a világ mezõgazdaságát is fenyegeti. Egy átfogó amerikai vizsgálat szerint a veszély valóban komoly, mivel az Egyesült Államokban egyes méhfajok állománya 96 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben. Tovább >
5000 idõ elõtti halál
(2011.01.03.) 23 hazai településen 2010-ben több mint ötezer ember halt meg idõ elõtt a levegõ szennyezettsége miatt. Budapesten mintegy 2700 ember idõ elõtti halálát okozta a légszennyezettség. A légszennyezés.hu elindította ingyenes e-mailes szmog riasztását, amelyre bárki feliratkozhat. Tovább >
2011 az Erdõk Nemzetközi Éve
(2011.01.01.) Az Egyesült Nemzetek Szervezete a tavalyi év után (2010 a Biodiverzitás Nemzetközi Éve) most kifejezetten az erdõk fontosságát, azok fenntartható kezelését és megõrzését szeretné kiemelni a nemzetközi évvel. Tovább >



vissza elore
Oldal tetejére