Tudomány
Az oroszok akarják megmenteni a világot a fenyegetõ kisbolygótól
(2009.12.31.) Az orosz ûrügynökség bejelentette, hogy megkezdték az elõkészületeket egy, a Földet várhatóan veszélyeztetõ kisbolygó eltérítésére. Az Apophis nevû égitest 2029-ben és 2036-ban halad el bolygónk mellett, s az oroszok - nemzetközi együttmûködésben - az elsõ alkalmat használnák fel arra, hogy módosítsák pályáját. Ezáltal, vélik, elkerülhetõ lenne, hogy amikor másodszor ideér, becsapódjon a kisbolygó.
Tovább>
Endor után Pandora: lakható holdak az Univerzumban
(2009.12.23.) Az Avatar címû filmben látható Pandorához hasonló, élethordozó holdak elvileg létezhetnek a Világegyetemben. Mai mûszereinkkel nehezen tudnánk kimutatni õket, de a 2014-ben startoló új ûrteleszkóp már képes lesz erre.
Tovább>
Négydimenziós képek készültek az atomok világáról
(2009.12.22.) A Caltech kutatói által kifejlesztett új megfigyelési technológia lehetõvé teszi, hogy a nanoméretû rendszerekrõl gyors egymásutánban olyan képek készüljenek, melyek filmmé állíthatók össze. A módszer neve négydimenziós (4D)-mikroszkópia.
Tovább>
A dohányzás olyan, mint az orosz rulett
(2009.12.17.) A napfény és a dohányfüst kockázatairól árulkodnak a legfrissebb rák-genomok. A bõr- és a tüdõrák szekvenálása egyértelmûvé tette, hogy számos mutáció meggátolható.
Tovább>
Fényt derítenek az egyik legtitokzatosabb részecskére
(2009.12.16.) A neutrínók jelenthetik a kulcsot az univerzum fejlõdésének megismeréséhez, valamint alaposabb ismeretekhez vezethetnek a mélyûr eseményeivel kapcsolatban.
Tovább>
Az élet számára hasznos tápanyagokat találtak a Titan tavaiban
(2009.12.16.) A Szaturnusz holdja, a Titan kiemelt célpontja az élet keletkezését megelõzõ folyamatok kutatásának. A Földön kívül csak itt hullámoznak tavak a Naprendszerben, e tavak vizsgálatával megismerhetjük azokat a különbözõ szerves vegyületeket létrehozó folyamatokat, amelyekhez hasonlóak az úgynevezett prebiotikus folyamatokban is megjelenhettek.
Tovább>
A legtisztább üzemanyag
(2009.12.11.) Modern környezetvédelmi és gazdasági igényeknek egyaránt megfelelõ üzemanyag-elõállítási technológia fejleszthetõ ki egy olyan módszerbõl, amelyet az 1920-as években találtak fel. Míg a kõszén üzemanyaggá alakítása a lehetõ legrosszabb megoldás volna a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából, addig biomassza és szén együttes felhasználásával a Fischer-Tropsch szintézis az egyik legtisztább módja lehet a gázolaj és kerozin pótlására megfelelõ üzemanyag gyártásának.
Tovább>
Klímacsúcs, 2012, világvége-szindróma
(2009.12.10.) A Koppenhágában jelenleg is zajló klímaváltozási világcsúcs számtalan érdekes tanulmányt eredményezett. Ezeket vetjük most össze a Maják naptárával, a napfoltokkal, Tejúttal, és Szibériával.
Tovább>
Újabb lökést kapott a marsi élet elmélet
(2009.12.10.) Tudósok kizárták annak a lehetõségét, hogy a Marson megfigyelt metánt meteoritok juttatták a bolygóra, így újraéledtek a marsi élettel kapcsolatos remények.
Tovább>
Európa az élen: ütközési világrekord a CERN-ben
(2009.12.09.) Kedden újabb nagy siker született az európai részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben: az eddigi legnagyobb energiájú ütközések történtek a részecskefizikában.
Tovább>
Éghajlati katasztrófa egy pillanat alatt
(2009.12.07.) Korábban az a megnyugtató nézet uralkodott a klimatológusok között, hogy a földi éghajlat gyökeres megváltozásához több tízezer év szükséges, s a hirtelen eljegesedés vagy felmelegedés legföljebb a hollywoodi történetekben fordulhat elõ. A XX. század közepétõl ez a szemlélet változni kezdett, mára pedig világossá vált: akár néhány hónap is elegendõ lehet egy drasztikus változáshoz.
Tovább>
Plazmatámadás a szuper-baktériumok ellen
(2009.12.03.) Reszkethetnek a "szuper-baktériumok", mint a kórházi fertõzések döntõ hányadáért felelõs methicillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA), érkezik ugyanis egy új alacsony hõmérsékletû plazma technika.
Tovább>
Stabilabb lehet az élet a szuperföldeken
(2009.12.03.) Egyes modellek alapján az úgynevezett szuperföldek kedvezõbb viszonyokat is biztosíthatnak az életnek annál, amit a Föld képes nyújtani. Az intenzívebb lemeztektonika révén - látszólag ellentmondásos módon - stabilabb felszíni viszonyok várhatók rajtuk.
Tovább>
Érvek a védõoltás mellett - a Magyar Immunológiai Társaság összeállítása
(2009.12.01.) Sokan megkérdõjelezik a H1N1 vírus elleni védõoltás jelentõségét. A Magyar Immunológiai Társaság válaszol a leggyakrabban elõforduló aggodalmakra és ellenvéleményekre.
Tovább>
A Tejútrendszer õstörténetérõl árulkodó gömbhalmaz
(2009.12.01.) A Tejútrendszer középpontját körülvevõ dudorban található Terzan 5 jelû objektum csillagai a gömhalmazoknál szokatlan módon legalább két ütemben keletkeztek, s valószínûleg egy galaxisösszeolvadás nyomait õrzik.
Tovább>
Áttörés az idegkutatásban - meghatározták a glutamátreceptor szerkezetét
(2009.12.01.) Amerikai kutatók egy fontos fehérje szerkezetére derítették fényt a központi idegrendszerben. Az agyban az egyik legfontosabb idegingerület-átvivõ anyag a glutamát. Ez kötõdik egy fehérjéhez, az úgynevezett glutamátreceptorhoz, és így befolyásolja az ingerület terjedését az idegsejtek között. A receptorról úgy gondolják, hogy kulcsszerepet tölt be olyan idegi folyamatokban, mint a memória és a tanulás. A glutamátreceptor szerkezetének ismerete többek közt megnyithatja az utat a neurológiai betegségek új kezelési módjai elõtt is.
Tovább>
Minimálsejt: elõször írták le, mi kell feltétlenül az élethez
(2009.11.27.) Hat együttmûködõ kutatócsoport meghatározta az egyik legkisebb baktérium teljes genetikai állományát, a gének alapján készülõ fehérjekészletét és a baktériumban lejátszódó anyagcsere-folyamatokat. Ezek alapján jó közelítéssel összegezhetõk azok az alkotórészek, illetve folyamatok, amelyek nélkülözhetetlenek egy sejt önálló életben maradásához.
Tovább>
Egy új tumorvakcina képes kiirtani a rákot
(2009.11.26.) Az amerikai Harvard Egyetemen kísérleti állatok bõre alá körömnyi méretû szerkezetet ültettek be, amely folyamatosan a ráksejtek elleni harcra serkentette az immunrendszert. Az állatok közel fele teljesen daganatmentessé vált a kezelés hatására. Ha megelõzésként adták a vakcinát, az állatok 90%-a daganatmentes maradt, pedig rákos sejteket juttattak beléjük.
Tovább>
Megtörténtek az elsõ ütközések a nagy hadronütköztetõben
(2009.11.23.) A nagy hadronütköztetõ bekapcsolása egyértelmû siker volt a hétvégén a CERN-ben. A lendület hétfõn sem lankadt: miközben a kora délutáni sajtótájékoztatón óvatosan fogalmaztak a CERN vezetõi a továbbiakról, odalent az alagútban megtörténtek az elsõ ütközések.
Tovább>
Mi folyik a Marson? Sóoldatok nyomában a magyarok is
(2009.11.23.) A vörös bolygóról kialakult képünk jelentõs változáson megy kereszül napjainkban. Elsõsorban a Phoenix-ûrszonda adatai, de egyéb vizsgálatok alapján is úgy fest, hogy alacsony fagyáspontú sóoldatok ma is létezhetnek a Marson. A folyékony oldatok még hangsúlyosabbá teszik az élettel kapcsolatos kutatásokat.
Tovább>
Idegen lényekért is meghalt-e Jézus a kereszten?
(2009.11.20.) Giordano Bruno több szekcióban is elnökölhetett volna azon a tudományos konferencián, amelyet a Földön kívüli élet kutatásáról rendeztek november elsõ felében. Bruno jelenlétének igazi pikantériája az lett volna, hogy a konferencia a Vatikán falai között zajlott, többek között olyan kérdésekrõl, amelyeknek feszegetéséért az itáliai tudós-filozófust saját korában erõsen támadták.
Tovább>
Az emberénél is bonyolultabb a kukorica genomja
(2009.11.20.) Több egyesült államokbeli egyetem kutatóintézetének összefogásával elkészült az emberiség egyik legrégibb és legfontosabb haszonnövényének, a kukoricának a genomszekvenciája. Ez nagyon fontos eredmény a növénytermesztés szempontjából is, mivel így a környezeti körülményeknek jobban megfelelõ fajtákat lehet nemesíteni.
Tovább>
Mágneses tér a csillagbölcsõkben
(2009.11.19.) Az új megfigyelések alapján a mágneses tér jelenléte igen fontos szerepet játszik a csillagok keletkezésekor.
Tovább>
Lifttel az ûrbe
(2009.11.19.) Forradalmian megváltoztatná az emberiség ûrtevékenységét, ha megépülhetne az ûrlift, amelynek segítségével a jelenlegi költségek töredékéért lehetne hasznos terhet juttatni a világûrbe. A megvalósítás még messze van, sõt egyesek szerint nem is lehetséges. A rendszer néhány elemét azonban már fejlesztik, és az egyiket sikerrel tesztelték a közelmúltban a Mojave-sivatagban.
Tovább>
Felszívódó, gyógyszeradagoló kötést fejlesztettek ki
(2009.11.19.) A Tel Aviv-i Egyetem kutatói elsõként a világon olyan mesterséges szövetet fejlesztettek ki, amely égési sérültek életét mentheti meg azáltal, hogy meggátolja, illetve megszünteti a sebesült bõrön a fertõzések kialakulását, s miután antibiotikumot juttat a sérült részre, felszívódik.
Tovább>
Újra bekapcsolják a nagy hadronütköztetõt
(2009.11.18.) Egyéves kényszerszünet után ismét bekapcsolják a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a CERN nagy hadronütköztetõjét.
Tovább>
Felhõkarcolókban nõ a jövõ paradicsoma
(2009.11.17.) Felesszük bolygónkat, ez nem kétséges, mint ahogy az sem, hogy a Föld népessége egyre nõ. 2050-re a becslések szerint 9,5 milliárdnyian leszünk, ennyi ember élelmezésére pedig már biztosan nem találunk mûvelés alá vonható területeket. Egyes víziók szerint a globális élelmezési problémákra nincs más megoldás, mint a Mátrix címû sci-fibõl ismert, tartályokban egymás mellett, millió számra vegetáló emberek mintájára létrehozni a nagyvárosok égig érõ, a természetes környezetet kizáró, lebegõ ültetvényeit.
Tovább>
Születõben a kontaktlencse-kijelzõ
(2009.11.15.) Egy új típusú képernyõ elõtt kövezheti ki az utat az a kontaktlencse, ami rádióhullámokkal mûködtet egy LED-et. A lencse, melynek elõkészületeirõl 2008 januárjában számoltunk be elõször, egy mobileszközrõl sugárzott információkat jelenít meg.
Tovább>
Megtalálták a vízjeget a Hold sarkvidékén
(2009.11.13.) NASA péntek estei sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy az amerikai ûreszközök október 9-ei becsapódásai során kirobbant anyagfelhõben sikeresen azonosítottak vízmolekulákat. Ez igazolja, hogy a holdi sarkvidéken vízjég van, ami a tervezett emberes expedícióknak is újabb lendületet adhat.
Tovább>
Magyar szíve van Európa egyik legizgalmasabb ûreszközének
(2009.11.13.) A világûr sötét némaságában egy üstökös száguld a Nap felé. Néhány éve egy ûrszonda "üldözi", 2014-ben eléri és pályára áll körülötte, majd egy apró leszállóegység ereszkedik le róla az égitest fagyos felszínére. Ez lehet az elsõ landolás egy üstökösmagon az ûrkutatás történetében, amelynek elõkészítésében több hazai ûrkutató mûhely is részt vállalt. A leszállóegység zord körülmények közötti hibátlan áramellátásáért a Mûegyetem Ûrkutató Csoportja felel.
Tovább>
Amputálták a kezeit, mégis vezet!
(2009.11.11.) Újból megszerezte a jogosítványt az az osztrák férfi, aki négy éve baleset következtében elvesztette mindkét karját, de kapott helyettük két mûkart, amelyeket a gondolataival tud irányítani.
Tovább>
Aminosavakat is gyárthattak a felvillanó meteorok
(2009.11.11.) Egy új kísérlet eredményei szerint az elizzó meteorokban lebomlik a szerves anyag, de az ekkor létrejött reakcióképes molekulák, mint például a cianid további értékes anyagok keletkezését segítik elõ a légkörben. Ehhez hasonló folyamatok az õsi Földön az élet keletkezését segíthették.
Tovább>
Antianyagot észleltek földi villámoknál
(2009.11.09.) Gammavillanásokra vadászó ûrtávcsõ földi villámok nyomára akadt: a Fermi ûrteleszkóp antiprotonok megsemmisülésére utaló sugárzást rögzített, amely a heves villámkisülésekkel kapcsolatban keletkezhetett.
Tovább>
Amerika és Európa együtt kutatja tovább a Marsot
(2009.11.09.) A két nagy ûrkutatási szervezet, a NASA és az ESA megállapodást írt alá, amely szerint közös erõfeszítés keretében folytatják a Mars felderítését. A következõ lépések között 2016-ban egy európai keringõegység, 2018-ban és 2020-ban pedig felszíni egységek szerepelnek.
Tovább>
A H1N1-tõl a H1N1-ig
(2009.11.04.) Hat hónappal ezelõtt zúdult a világra a legújabb influenzavírus, ami minden eddiginél jobban foglalkoztatja az embereket. Látszólag a semmibõl érkezett az új H1N1, a New Scientist munkatársai azonban felgöngyölítették a szálakat, egészen a 19. század végéig visszamenõen.
Tovább>
A fiatalabbakat fenyegeti az új típusú influenza
(2009.11.03.) Az új típusú influenza ellen az egyetlen hatékony védekezési lehetõség a védõoltás, de nálunk ezt éppen azok utasítják el leginkább, akik a legnagyobb veszélyben vannak. Az eddigi halálozási adatok szerint ugyanis fõleg a fiatalokra és felnõttekre jelent komoly fenyegetést a vírus, köztük az egészségesekre is.
Tovább>
Testen kívül javítottak fel tüdõket
(2009.11.02.) Elõször alkalmaztak génterápiás eljárást átültetésre alkalmatlan, sérült tüdõk kijavítására. A módszer segítségével megkétszerezhetnék az átültetésre alkalmas tüdõk számát, emellett csökkenteni lehetne a mûtétet követõ súlyos gyulladásos reakciók és a szervkilökõdések esélyét.
Tovább>
Biometrikus azonosítás - jövõ, már a jelenben
(2009.11.02.) Akár útlevélrõl, hitelkártyáról, laptopról, mobiltelefonról vagy vásárlásról legyen szó, egyre gyarapszik azon módszerek felhasználási köre, melyek anatómiai sajátosságaink vagy viselkedési mintázatunk alapján állapítják meg személyazonosságunkat. A biometrikus eljárások a legtöbb szakértõ szerint jóval biztonságosabb azonosítást tesznek lehetõvé, és nehezebb feltörni õket.
Tovább>
Újraindítják a legnagyobb részecskegyorsítót
(2009.10.31.) Véget ér a bõ egyéves kényszerszünet a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az LHC-ben. A tavalyi rendszerhiba javítására nagyjából negyvenmillió svájci frankot költöttek, új biztonsági fejlesztések után indul újra a monumentális tudományos kísérlet. A fõ cél a Higgs-bozon levadászása, bár ebben Amerika még beelõzheti Európát.
Tovább>
Parkolópályára kerülhet a holdbázis és a marsutazás
(2009.10.29.) Bajban van a NASA: a még George Bush elõzõ amerikai elnök által meghirdetett nagyszabású programokat, a Holdra való visszatérést és a marsutazást kiszolgáló új ûreszközöket is fejlesztenie kellene, ugyanakkor meg kell oldania a Nemzetközi Ûrállomás üzemeltetését, ha már nagy nehezen felépült végre. Mindkét feladatra azonban nincs pénz, és az ûripari cégek lobbizása miatt egyelõre még az sem világos, hogy megérné-e leállítani az emberiség újabb nagy felfedezéseit célzó programot.
Tovább>
Film a NASA új rakétájának startjáról
(2009.10.29.) Látványosan startolt szerdán az új Ares hordozórakéták elsõ példánya. Minden a tervek szerint zajlott, és az új ûreszköz több szempontból is túlteljesítette a várakozásokat.
Tovább>
Létrehozták az elsõ mesterséges sejtszervecskét
(2009.10.29.) Az utóbbi években több kutatócsoport is sikeresen létrehozta a sejt kulcsfontosságú részeinek, például a kromoszómáknak vagy a sejt "fehérjegyárainak", a riboszómáknak a mesterséges változatát, de teljes és mûködõ sejtszervecskét eddig még senki nem állított elõ.
Tovább>
Újabb figyelmeztetés a bioüzemanyagokkal kapcsolatban
(2009.10.27.) A széndioxid kibocsátás csökkentésének egyik megoldásaként értékelt bioüzemanyagok új generációja azáltal hogy a mezõgazdaságtól és az erdõgazdálkodástól vesz el területeket, átlagban véve magasabb széndioxid kibocsátást eredményez az elkövetkezõ néhány évtizedben, mint ha kõolajszármazékokat égetnénk, állítja egy új tanulmány.
Tovább>
Kisbolygó robbant Indonézia felett
(2009.10.27.) Indonéziai Szulavézi-szigete felett egy 10 méteres kisbolygó robbant fel két hete. A NASA a napokban közölte az esemény elemzését. A robbanásról filmfelvétel is készült.
Tovább>
Nincs titok a magyar kíváncsi egér elõtt
(2009.10.26.) Különleges, mágnes-szenzoros egeret fejlesztettek ki magyar kutatók, melynek segítségével akár rendkívül bonyolult belsõ szerkezetû anyagok is egyszerûen vizsgálhatóvá válnak, mégpedig anélkül, hogy az anyagból mintát kellene venni, vagy bármilyen más módon fizikailag vagy kémiailag roncsolnánk.
Tovább>
2036: becsapódás elhalasztva!
(2009.10.22.) Friss adatokat felhasználva a NASA tudósai újraszámították az idõrõl-idõre veszedelmes közelségbe kerülõ Apophis kisbolygó pályáját. Az eredmények jelentõsen csökkentették a korábban 2036-ra elõrejelzett becsapódás valószínûségét.
Tovább>
Elõször figyelték meg a "magnetromosságot"
(2009.10.19.) Elõször demonstrálták az elektromosság mágneses megfelelõjét. Ahogy az elektronok áramlása elektromos áramot hoz létre, az északi és déli mágneses pólusok szabad barangolása mágneses "áramot" generál. Az eredmény elvezethet a "magnetronikához", amibõl egy napon nanoméretû számítógép memóriák születhetnek.
Tovább>
Harminckét új bolygót fedeztek fel
(2009.10.19.) Nem kevesebb mint 32 exobolygó, azaz Naprendszeren kívüli planéta felfedezését jelentették be hétfõn egy konferencián. A bolygók viszonylag kis tömegûek, így úgynevezett "szuperföldek" is vannak közöttük.
Tovább>
Felfedezték a legnagyobb földi krátert - új dínógyilkos-jelölt
(2009.10.19.) India nyugati partjainál egy közel 500 kilométer átmérõjû becsapódásnyomot fedeztek fel. Az alakzat nagyobb, mind a Chicxulub-kráter, amelynek kialakulását a dinoszauruszokat is kipusztító kataklizmához kapcsolják.
Tovább>
Fényes gyûrû a Naprendszer körül
(2009.10.16.) Hatalmas, szalag alakú tartományt azonosítottak a Naprendszer peremvidékén. A különös képzõdmény a Napból kiáramló napszél és a csillagközi anyagot átszövõ mágneses tér kölcsönhatásától keletkezik. A nem várt és elõre nem jelzett alakzat arra utal, hogy a csillagközi anyag erõsebb hatással van a Naprendszerre, mint eddig feltételezték.
Tovább>
Zsebben hordható fekete lyuk készült
(2009.10.16.) Újabb izgalmas eszközt készítettek a metaanyagokból: a 22 centiméter átmérõjû korong eltünteti a fényt.
Tovább>
Föld alá nyomná Kína a szén-dioxidot
(2009.10.15.) Kína geológiai adottságai rendkívül kedvezõek a szén-dioxid föld alatti tárolására. Az üvegházgáz föld alatti tárolása volt a témája egy kedden véget ért londoni szakmai fórumnak is, amelyen a résztvevõ energiaügyi miniszterek egyetértettek abban, hogy a technológia kulcsszerepet játszhat a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Tovább>
Megalkották a DNS háromdimenziós modelljét
(2009.10.15.) Amerikai kutatók elsõként alkották meg az emberi örökítõanyag háromdimenziós modelljét. Ezzel sikerült rájönniük, hogyan fér be a két méter hosszú DNS-lánc az egy századmilliméter átmérõjû sejtmagba.
Tovább>
Az elsõ átfogó elemzések az új influenza tüdõt érintõ hatásairól
(2009.10.14.) Három új tanulmány is egyértelmûen igazolta, hogy a H1N1 halállal végzõdõ eseteiben a tüdõ gyulladása és a légzés leállása okozza az életfolyamatok leállását. Az idén március eleje és augusztus vége között Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon elvégzett felmérések megerõsítik azt a már eddig is ismert tényt, miszerint az új influenza többnyire a fiatal felnõtteket érinti a legsúlyosabban, a kritikus állapotban lévõ betegek azonban sok esetben jól kezelhetõek antivirális szerekkel és oxigéncserével.
Tovább>
Oxigéndús lehet az Europa óceánja
(2009.10.14.) Akár a halakhoz hasonló fejlett életformáknak is elegendõ oxigén lehet a Jupiter Europa nevû holdjának felszín alatti óceánjában. Az oxigén a jégpáncél tetején keletkezik, majd onnan millió évek alatt juthat különbözõ folyamatokkal az vízbe.
Tovább>
Egy galaxis vagy kettõ? Csillagvárosok látványos ütközése
(2009.10.13.) Egy galaxis helyett kettõt talált a Hubble-ûrtávcsõ: két már majdnem teljesen összeolvadt csillagvárost figyelt meg, ahol a kölcsönhatás csillaghalmazokban és gázanyagban bõvelkedõ, látványos csóvákat hozott létre.
Tovább>
Becsapódtak a Holdba a szondák, lefotózták a felvillanást
(2009.10.09.) Pénteken, október 9-én két amerikai ûreszköz csapódott be a Hold felszínébe. Mûszaki szempontból a mûvelet sikeres volt. A tudományos cél annak tisztázása, van-e vízjég az égitesten, ezekre az adatokra még várni kell - de a robbanás fényét és a kráter hõsugárzását már most azonosították.
Tovább>
Elõször találtak vízjeget egy kisbolygón
(2009.10.09.) Sikerült vízjeget azonosítani egy kisbolygó felszínén, emellett szerves anyagot is kimutattak rajta. A felfedezés megerõsíti az elgondolást, mely szerint az õsi Földbe csapódó aszteroidák is hozhattak vizet, valamint szerves anyagot bolygónkra, elõsegítetve az élet keletkezését megelõzõ prebiotikus folyamatokat.
Tovább>
Tesztelik a világ legerõsebb hajtómûvét
(2009.10.07.) Kipróbálták azt a hajtómûvet, amelynek a gyengébb változatával a Nemzetközi Ûrállomást lehet majd a pályáján tartani, a brutálisan erõs típusával meg a Marsra is eljuthatunk. Feltéve, hogy lesz ilyen ûrprogram.
Tovább>
Kémiai Nobel-díj a fehérjegyárakért
(2009.10.07.) Szerdán 11.45-kor a svéd Karolinska Intézet illetékes bizottsága kihirdette az idei év kémiai Nobel-díjazottjait. A tudományos világ legnagyobb elismerését Venkatraman Ramakrishnan (MRC Laboratory of Molecular Biology, Cambridge, United Kingdom), Thomas A. Steitz (Yale University; Howard Hughes Medical Institute) és Ada E. Yonath (Weizmann Institute of Science, Izrael) kapták egyenlõ arányban megosztva, a riboszómákkal kapcsolatos alapvetõ kutatásokért.
Tovább>
Fizikai Nobel-díj az optikai kommunikációért és a CCD-érzékelõért
(2009.10.06.) Október 6-án, kedden 11.45-kor Stockholmban kihirdette az idei év fizikai Nobel-díjazottjait a svéd Karolinska Intézet illetékes bizottsága. A díjat megosztva (fele-fele arányban) Chales K. Kao (Honkong University), illetve Willard S. Boyle és George E. Smith (mindketten Bell Laboratories, USA) kapta, az optikai kábelen történõ kommunikáció alapjainak kidolgozásáért, illetve a képalkotásban új távlatokat nyitó CCD-érzékelõ fejlesztéséért.
Tovább>
EU-szuperlézer: tudományos nagyberuházás lesz Szegeden
(2009.10.01.) Magyarország Csehországgal és Romániával közösen elnyerte a jogot arra, hogy prágai, bukaresti és szegedi helyszínnel megépítse az európai unió lézeres kutatóközpontját - jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön a Tisza-parti városban.
Tovább>
Excitonok gyorsíthatják a számítógépeket
(2009.09.30.) A San Diego-i Kalifornia Egyetem (UCSD) fizikusai egy rendkívül gyors integrált áramkört készítettek úgynevezett "exciton" kvázirészecskék alkalmazásával. A végeredmény egy új típusú, jóval gyorsabb számítógép lehet.
Tovább>
Így robban fel egy szupernóva
(2009.09.29.) Amerikai kutatók közlése szerint elõször sikerült lefuttatni egy fehér törpecsillag felrobbanásának a teljes, térbeli szimulációját.
Tovább>
Mikrohullámokkal nyernék ki a Hold vizét
(2009.09.28.) A napokban számoltunk be a Hold vizének felfedezésérõl, ami nagy segítséget jelentene egy állandó holdbázis fenntartásában, amennyiben megvalósíthatóvá válik a kitermelése. Úgy tûnik a NASA-nak máris megvan a megoldása egy mikrohullámú eszköz formájában.
Tovább>
Bolygómérnökök ötletei a Föld hûtésére
(2009.09.26.) Már nem csak a Galaxis útikalauzban vannak bolygómérnökök, hanem az igazi Földön is: õk azok a kutatók, mérnökök, akik ma még sokszor futurisztikusnak tûnõ ötletekkel állnak elõ a Föld hõmérsékletének csökkentésére. A brit Royal Society a közelmúltban olyan tanulmánykötetet adott ki, amely megpróbálja egzakt módon vizsgálni a lehetõségeket.
Tovább>
Jég a Marson: becsapódó meteoritok segítik a tudósokat
(2009.09.25.) Friss meteoritkráterekben napvilágra kerülõ jég alapján a marsi víz meglepõen nagy területen megtalálható közvetlenül a felszín alatt.
Tovább>
Hivatalos: Vizet találtak a Holdon
(2009.09.24.) Sokáig úgy véltük, hogy holdunk felszíne csontszáraz, most azonban három különbözõ ûrszonda megfigyeléseibõl "egyértelmû bizonyítékot" kaptunk a víz jelenlétérõl.
Tovább>
Újabb lépés az élet tyúk-tojás problémájának megoldásához
(2009.09.22.) Az élet keletkezésének egyik máig megválaszolatlan kérdése, hogy a fehérjék vagy az örökítõanyag (RNS vagy DNS) jött létre elõbb a kémiai evolúció folyamán. Úgy tûnhet (sokáig úgy is tûnt), hogy nincs genetikai kód fehérjék nélkül, és nincs fehérje genetikai kód nélkül.
Tovább>
Budapesten vannak a gravitációshullám-vadászok
(2009.09.22.) A gravitációs hullámokat keresõ LIGO program elsõ alkalommal tartja Magyarországon éves konferenciáját, amely az idei év legnagyobb szabású hazai tudományos rendezvénye.
Tovább>
Látványos panorámakép Galaxisunk központjáról
(2009.09.22.) Ezerkétszáz felvételbõl állították össze azt a képet, amelyet hétfõn közölt az Európai Déli Obszervatórium a Tejútrendszer központi tartományáról.
Tovább>
Ultraibolya portré az õszi ég fényes galaxisáról
(2009.09.21.) Szokásos tevékenységének, a távoli gammavillanások fürkészésének szüneteiben a Swift ûrteleszkóp elkészítette galaxisszomszédunk, az Andromeda-köd elsõ nagyfelbontású ultraibolya portréját.
Tovább>
Hamarosan robbantanak a leendõ holdbázis helyén
(2009.09.21.) A Hold körül keringõ amerikai LRO-ûrszonda is vízjégre utaló nyomokat azonosított égi kísérõnk déli sarkvidékén. Ezek alapján kijelölték azt a krátert, ahol az utolsó rakétafokozat és egy kisebb szonda október 9-én becsapódik a felszínbe. A robbanás elemzése remélhetõleg végleg megválaszolja a leendõ holdbázisok szempontjából kulcsfontosságú kérdést: van-e vízjég a Holdon?
Tovább>
Elsõnek a Földközi-tenger tûnik el
(2009.09.19.) Afrika már "belerohant" Európába, lassan érkezik a két amerikai kontinens és Ausztrália is. Lassan, pár centiméter/év sebességgel, de megállíthatatlanul: 200 millió év múlva egyetlen kontinens terpeszkedik majd a Földön egy apró beltengerrel, amit ma Atlanti-óceánnak hívunk. Ha él is még ember az akkori világban, a mai országokat, városokat, domborzatot már hiába keresnék.
Tovább>
A Holdon lehet a Naprendszer leghidegebb pontja
(2009.09.18.) A Hold déli sarkának árnyékos kráterei lehetnek a naprendszer leghidegebb pontjai, még a Plútónál is hidegebbek - jelentették csütörtökön a NASA tudósai, mikor nyilvánosságra hozták az LRO holdszonda elsõ begyûjtött adatait. Az eredmények alapján valószínûsíthetõ, hogy a felszín alatt víz van.
Tovább>
Új típusú szupernóva-robbanás
(2009.09.18.) Egy nemzetközi kutatócsoport által vizsgált különleges csillagrobbanás akár egy új szupernóva-kategória elsõ képviselõje is lehet.
Tovább>
Hosszan születõ bolygók egy kettõscsillag körül
(2009.09.18.) Egy szoros kettõscsillag körül születõ bolygórendszer törmelékanyagát azonosították. Az eredmény alapján elképzelhetõ, hogy planéták a korábban becsült néhány millió évnél hosszabb idõtartam után, például 10 millió év után is formálódhatnak még a csillagok körül.
Tovább>
Feltérképezték a Titan metánfolyóit
(2009.09.17.) A fagyott és sziklakemény jégbe folyóvölgyeket mélyít a metán a Szaturnusz legnagyobb holdján. Az égitesten eddig azonosított folyóvölgyek eloszlásából német kutatók összerakták az égitest ma még hézagos térképét, amelyet a jelenleg zajló Európai Bolygótudományi Konferencián mutattak be.
Tovább>
Az alvás valóban rögzíti az emlékeket - elsõ közvetlen bizonyíték
(2009.09.16.) Egy magyar származású idegkutató vezetésével dolgozó nemzetközi kutatócsoportnak elsõ ízben sikerült kimutatnia egy alvás közben mûködõ mechanizmust, amely egyértelmûen szerepet játszik a tanulásban és a memória kialakulásában.
Tovább>
Mérföldkõ az exobolygókutatásban: Föld-típusú exobolygót találtak
(2009.09.16.) Mérföldkõhöz érkezett az exobolygók kutatása: minden korábbinál biztosabban állítható, hogy végre egy kõzetbolygót találtak a szakemberek. A Földünkhöz hasonló planéta azonban az élet számára kellemetlen hely, ugyanis olyan közel kering csillagához, hogy felszínét nappal izzó kõzetek borítják, éjszaka pedig -200 fokos a hideg.
Tovább>
Új, halálos vírust fedeztek fel Afrikában
(2009.09.15.) Eddig nem ismert, rendkívül halálos vírust fedeztek fel dél-afrikai és amerikai tudósok a fekete földrészen.
Tovább>
Foltos volt és gyorsabban forgott az õsnap
(2009.09.14.) Napunk keletkezése után tízszer gyorsabban pörgött, és mágneses tere is sokkal intenzívebb lehetett, mint jelenleg. Mindezek következtében hatalmas foltok boríthatták a felszínét, és erõseb sugárzása miatt az élõvilág sokáig nem terjedt el a szárazföldön.
Tovább>
A H1N1 két arca
(2009.09.11.) "Ez a járvány olyan mintha két külön betegség lenne, Vagy csak néhány napos otthoni lábadozást igényel, vagy kórházi ápolást, amiben gyakran az intenzív osztályt is be kell vonni, nincs középút." "Ezek voltak a legbetegebb emberek, akiket valaha láttam."
Tovább>
Látványos képeket közöltek a felújított ûrtávcsõtõl
(2009.09.09.) A szakemberek befejezték a tavasszal felújított Hubble-ûrtávcsõ mûszereinek kalibrálását. Ennek alkalmából négy látványos felvételt közöltek a felújított mûszertõl, amely tökéletesen üzemel.
Tovább>
Készül a legnyálkásabb biorobot
(2009.09.09.) Noha az egysejtû élõlények nem éppen az intelligenciájukról híresek, a robotok irányításában meglepõen jól szerepelnek. Most egy brit kutatócsoport fogott bele egy hosszú távú kísérletbe, amelynek célja robotok építése ezeknek az organizmusoknak a felhasználásával.
Tovább>
Hatalmas gáznyúlvány tart Galaxisunk felé
(2009.09.08.) Új kutatási eredmények alapján a Tejútrendszer idõvel magába olvaszthatja két kísérõgalaxisát, a Nagy- és Kis Magellán-felhõket. Utóbbiak felõl egy gáznyúlvány már felénk mozog, és a vele való találkozás alaposan megbolygathatja csillagvárosunk szerkezetét.
Tovább>
Gyakrabban esnek autók és házak a Földre
(2009.09.07.) Az autó és ház nagyságú kozmikus testek körülbelül tízszer gyakoribbak a Föld környezetében, mint azt eddig becsülték - állítja egy új tanulmány.
Tovább>
Levegõvel mûködõ mikroprocesszor
(2009.09.07.) Egyre több furcsa, a hagyományos elektronikus számítógéptõl különbözni akaró koncepció lát napvilágot. A legfrissebb megoldás pusztán levegõ segítségével végzi a számításokat.
Tovább>
Orion: újabb lépés a megvalósulás felé
(2009.09.04.) Kritikus állomást hagyott maga mögött az ûrsiklók pótlására szánt, fejlesztés alatt álló NASA ûrhajó. Az Orion kapszula teljesítette az elõzetes tervezési felülvizsgálatot (PDR), ami elengedhetetlen a koncepció megfelelõségének igazolásához.
Tovább>
A térségbõl csak mi vadászunk a rejtélyes gravitációs hullámokra
(2009.09.04.) Az Õsrobbanás feltételezhetõen gravitációs hullámok háttersugárzását is létrehozta, amelyek a téridõ finom torzulásaiként ma is kitöltik a világûrt, és információt hordoznak az Univerzum legkorábbi állapotáról. Hamarosan egy hazai fejlesztésû mûszer, egy infrahang-mikrofon is közremûködik a rájuk való vadászatban.
Tovább>
Új korszakot hozhat a világ legkisebb félvezetõ lézere
(2009.09.02.) A Berkeley Egyetem kutatói új mérföldkõhöz értek a lézerfizikában, megalkotva a világ legkisebb félvezetõ lézerét, ami képes egy protein molekula által elfoglaltnál kisebb térben látható fényt elõállítani, még pontosabbá téve a lézersugarakat.
Tovább>
Tervezik a gravitációs kisbolygóvontatót, a Földet megmentõ ûreszközt
(2009.09.01.) A Földet becsapódással veszélyeztetõ kisbolygókat olyan ûreszközzel is el lehetne téríteni pályájukról, amely hosszabb idõn át az adott égitest mellett halad. Hosszú évek alatt a szonda és a kisbolygó között ébredõ gyenge gravitációs kölcsönhatás elegendõ lenne a szükséges hatás kiváltásához.
Tovább>
Milyen hatásuk van a kozmikus halálsugaraknak?
(2009.08.31.) A kozmikus sugarak folyamatosan záporoznak a Földre, és bár nem igazán érzékeljük ezeknek a nagy energiájú részecskéknek a hatását, nagy szerepet játszhattak az élet fejlõdésében, vonta le a következtetést a SPACE.com riportja.
Tovább>
Fontos összefüggéseket találtak a Föld éghajlata és a naptevékenység között
(2009.08.31.) Napunk aktivitása 11 éves ciklus, a napfoltciklus szerint ingadozik. A folyamat során nemcsak csillagunk mágneses tere és a felszínén látható foltok száma, helyzete módosul, de energiakibocsátása is enyhén változik. Egy nemzetközi kutatócsoport most fontos összefüggést talált a Föld éghajlata és a naptevékenység között.
Tovább>
Lehet-e élet az Enceladuson?
(2009.08.27.) A Szaturnusz apró holdja, az Enceladus belsejében az eddigi megfigyelések alapján folyékony vízóceán található. A só- és ammóniatartalma révén csökkent olvadáspontú folyadékban metán is elõfordul, amelyet akár élõlények is termelhetnek. Lehet-e valamiféle élet az égitest belsejében?
Tovább>
Százezer mesterséges fából álló erdõt terveznek
(2009.08.27.) A légköri szén-dioxid leválasztásával és elhelyezésével foglalkozó technológiák fejlesztésében élen járó Nagy-Britanniában újabb jelentés látott napvilágot a témában. Az egyik legnagyobb brit technológiai intézet mérnökei szerint, ha most nekilátunk, 10-20 éven belül már állhatna is az a 100 ezer mesterséges fából álló "erdõ", amellyel megoldódhatna bolygónk egyik legfenyegetõbb problémája, a légköri szén-dioxid felhalmozódása.
Tovább>
Tükörsima tavat találtak a Titanon
(2009.08.24.) A Titan egyik sötét sarki alakzatánál etánt azonosítottak, a terület felszíne pedig 3 milliméternél simább volt - mindezek együtt kétségtelenné teszik, hogy a képzõdmény a feltételezéseknek megfelelõen egy folyékony szénhidrogének által kitöltött tó.
Tovább>
Folyós gázok és jéghomokdûnék - amerre fúj a szél a Naprendszerben
(2009.08.22.) A szél sok égitesten hoz létre látványos alakzatokat a Földön kívül is. A Vénuszon a sûrû légkörben a gázáramlás majdnem víz alatti körülményekkel jár, míg a Marson szélsõségesen nagy dûnéket halmoz fel a ritka légkörben. A Szaturnusz óriásholdja, a Titan felszínén pedig jéghomok alkot halmokat, amelyeket szerves anyag fest sötétre.
Tovább>
Itterbium, a szimmetriatörõ
(2009.08.21.) A négy alapvetõ kölcsönhatás közül a gyenge kölcsönhatásnak van a legrövidebb hatóereje. Ez a kölcsönhatás felelõs a kvarkok ízének megváltozásáért, a neutrínókat kibocsátó/elnyelõ folyamatokért és a természet szimmetriáit sértõ folyamatokért, a paritássértésért, melyet a többi három kölcsönhatásban soha nem tapasztaltak. A legutóbbi mérések szerint az itterbium egyik izotópja mutatja a valaha megfigyelt legnagyobb paritássértést az atomok világában.
Tovább>
Oldal tetejére |