Tudomány
Asztrogeológia: kalapálás százmillió kilométerrõl
(2010.12.27.) Az asztrogeológia vagy bolygógeológia viszonylag új tudományterület. Mûvelõi olyan munkát végeznek, mint egy geológus - csak nem a Földön, hanem a Naprendszer többi égitestén. Természetesen ez egyelõre nem fizikailag, a helyszínen zajlik, hanem távolról rögzített adatok és néhány esetben apró kõzetminták segítségével.
Tovább >
Jól vizsgázott az új, magyar fejlesztésû nanofertõtlenítõszer
(2010.12.22.) A nanotechnológia újabb vívmánya került a polcokra: magyar kutatók parányi ezüstrészecskékbõl álló fertõtlenítõszert fejlesztettek ki. Az új szer segíthet a kórházi fertõzések egyre égetõbb problémájának leküzdésében is. A nanotechnológiai termékek élettani, környezeti hatásáról azonban egyelõre keveset tudunk.
Tovább >
Az elmúlt tíz év legjelentõsebb tudományos eredményei
(2010.12.19.) Már biztos, hogy egykor folyékony víz volt a Marson, és egyre közelebb kerülünk a távoli földek azonosításához. Tudjuk, hogy a bennünk élõ baktériumok elválaszthatatlan részét képezik az emberi szervezetnek, és a kutatók már képesek arra is, hogy elkötelezõdött sejteket programozzanak át bármilyen sejttípussá alakulni képes õssejtekké.
Tovább >
A Voyager-1 elérte a Naprendszer peremét
(2010.12.14.) A Voyager-1 ûrszonda idén nyáron lépett abba a térségbe, amely a Naprendszert a csillagközi tértõl elválasztja. Hamarosan az elsõ ember alkotta berendezésként valóban a csillagközi térbe fog kijutni.
Tovább >
Elõször hoztak létre mesterséges beleket õssejtekbõl
(2010.12.13.) Embrionális és visszaprogramozott õssejtek használatával elõször sikerült térbeli bélszövetet létrehozniuk amerikai kutatóknak. Az eredményeket a bélfejlõdés molekuláris alapjainak és a különféle bélbetegségek alaposabb megértésére, valamint olyan gyógyszerek tervezésére lehet majd felhasználni, amelyek gyorsabb felszívódásra képesek.
Tovább >
Mérgezõ gázokkal hozhatnak vissza minket az életbe
(2010.12.08.) Néhány év múlva rendszeres gyakorlattá válhat, hogy a balesetek súlyos sérültjeivel kén-hidrogént lélegeztetnek be, a tüdõbetegeket pedig szén-monoxiddal kezelik. A mérgezõ gázok igen hasznosak lehetnének a gyógyászatban, amit az tesz lehetõvé, hogy szervezetünk maga is termeli ezeket az anyagokat.
Tovább >
Az eddigi legkülönlegesebb élõlény: már publikusak a részletes információk
(2010.12.02.) Még soha nem láttunk olyat, hogy egy élõlény az élet szempontjából alapvetõ kémiai elemek egyikét egy másik elemmel helyettesítse. A felfedezés rávilágít arra, milyen keveset tudunk az életrõl, és módosíthatja a Földön kívüli élet utáni kutatás stratégiáját is.
Tovább >
Átvették az irányítást a sejtek mûködése felett
(2010.11.29.) Egy kutatócsoport olyan genetikai eszközt hozott létre, amelyet a jövõben szinte bármilyen célra fel lehetne használni a sejteken belül. Egy mesterségesen elõállított, speciális DNS-darab beültetésével elérték, hogy a vizsgált sejtek úgy viselkedjenek, ahogyan a kutatók szeretnék. Erre ugyan már korábban is volt lehetõség, de korántsem ennyire rugalmasan: az eszközzel egyaránt el lehetne pusztítani a rákos sejteket, vagy célzottan vezérelni az õssejtek viselkedését.
Tovább >
Megsérült világszimmetriák
(2010.11.26.) Az Univerzum általunk belátható részében sehol sincs nagyobb koncentrációban antianyag, a zöme valamiért eltûnt a Nagy Bumm után. Mi lehet az antianyag azon tulajdonsága, amely megmagyarázza ezt az aszimmetriát?
Tovább >
Különleges életközösséget fedeztek fel a földkéreg mélyén
(2010.11.26.) Földünkön még a legbarátságtalanabb és legelképzelhetetlenebb helyekre is beférkõzik az élet. Jól bizonyítja ezt egy új felfedezés: az óceáni kéreg legmélyebben fekvõ rétegében elõször bukkantak mikroszkopikus életre.
Tovább >
A Mátra bejutott az elõdöntõbe az óriásmûszerért zajló versenyben
(2010.11.24.) Lehetséges, hogy a Mátra hegységben épül meg az a hatalmas felszín alatti mûszer, amely az Einstein által elõrejelzett gravitációs hullámokat fogja minden korábbinál részletesebben vizsgálni. A gravitációs hullámok a Világegyetem eddig ismeretlen, viharos arcát mutatnák meg nekünk.
Tovább >
Négy idõs embert küldenének végleg a Marsra
(2010.11.22.) A Mars gyarmatosítása gyorsabban és gazdaságosabban zajlana, ha az odaérkezõ ûrhajósok egy késõbbi kolónia elõõrseként véglegesen ott maradnának - állítja két amerikai kutató.
Tovább >
Tényleg antianyag készült a CERN-ben: elõször tároltak teljes atomokat
(2010.11.18.) Aki látta, biztosan emlékszik az Angyalok és démonok címû film elsõ perceire, amikor antianyagot állítanak elõ a CERN-ben. Valami hasonló történt most a valóságban is, elõször az antianyag-kutatások történetében.
Tovább >
Újra felbukkant a Maxwell-démon: információból nyertek energiát fizikusok
(2010.11.17.) A fizika törvényei szerint a semmibõl nem nyerhetõ energia. Ami még rosszabb: a fizikai rendszerbe bevitt energiát sem nyerhetjük maradéktalanul vissza. Egy XIX. századi paradoxon által ihletett, nanoskálájú kísérlet azonban megdönteni látszik ezeket a törvényeket, és megmutatja, hogy energia nyerhetõ információból.
Tovább >
Már biztos, hogy egy kisbolygóról hozott mintát a japán ûrszonda
(2010.11.16.) Valóban az Itokawa kisbolygóról származó port találtak a Hayabusa-ûrszonda mintagyûjtõ egységében. Ez a negyedik alkalom, hogy egy másik égitestrõl anyagmintát hoztak Földünkre.
Tovább >
Sokan leszoknak a cigirõl egy új tüdõrákteszt után
(2010.11.12.) A dohányosok jelentõs része abbahagyta a dohányzást, miután egy tavaly kifejlesztett, egyelõre csak külföldön kapható genetikai teszttel megvizsgálták náluk a tüdõrákra való hajlamot. A kutatók az Amerikai Rákkutató Társaság éves konferenciáján ismertették az eredményeket.
Tovább >
Megjöttek az elsõ képek az új holdszondától
(2010.11.11.) A Hold felszínérõl készült új, látványos felvételeket mutattak be Kínában. A Chang'e-2 ûreszköz az ország második szondája, amely kísérõnket vizsgálja, és képei alapján fogják majd kijelölni a két év múlva induló leszállóegység landolási helyét.
Tovább >
Gigászi robbanást fedeztek fel Galaxisunkban
(2010.11.10.) A Tejútrendszer centrumában történt gigászi robbanás nyomait fedezték fel. Az esemény két hatalmas, a fél égboltot átérõ buborékot fújt a csillagközi térbe, amelyek együttes mérete majdnem fele teljes Galaxisunkénak - korábban mégsem sikerült észrevenni õket.
Tovább >
Elõször alakítottak közvetlenül emberi bõrt vérré
(2010.11.08.) Nagy áttörésként mutatják be azokat a kísérleteket, amelyek során az emberi bõrbõl származó sejteket közvetlenül vérsejtekké alakítottak át. A módszer kórházi próbái 2012-ben kezdõdhetnek.
Tovább >
Star Wars a laborban: elsõ alkalommal valósítottak meg 3D-s távjelenlétet
(2010.11.04.) A Star Wars és az azt követõ fantasztikus filmek tették népszerûvé, bár a magyar nézõk a Mézga család elsõ sorozatában már találkozhattak vele (lásd távszervíz). Bár a technika kívánatos volt, a realisztikus hologramok létrehozásához szükséges számítógépes teljesítõképesség hiánya, illetve a dinamikusan megújuló holografikus rögzítõmédia fejletlensége miatt ez mostanáig nem valósulhatott meg.
Tovább >
Mennyi maradt még a Földbõl?
(2010.10.29.) A legújabb számítások szerint 2014-ben az olajcégek elérik a kitermelési csúcsot, ezután már csökkenni fog a felszínre hozható olajmennyiség. Egyre nehezebb lesz hozzáférni a szénhez is. Az arany és az ezüst 2030 körül fogyhat el, a réz tizenöt évvel késõbb. A klímaváltozás, a környezetszennyezés és a népesség növekedése miatt csökken az egy fõre jutó ivóvíz. Nézze meg ábrákon, mennyi maradt még a Földbõl.
Tovább >
Ázsiából jöhettek a korai fõemlõsök
(2010.10.28.) Meglepõen gazdag és változatos fõemlõs együttest mutattak ki a középsõ-eocén idõszakból Líbiában. A nagyon kis méretû állatok arra utalnak, hogy a csoport jóval hosszabb evolúciós múlttal rendelkezik, mint eddig feltételezték. Azt sem lehet kizárni, hogy Ázsiában alakultak ki, és onnan vándoroltak be egyszerre Afrikába.
Tovább >
Hogyan modellezhetünk fehér lyukat egy konyhai mosogatóban?
(2010.10.22.) A relativitás elmélete szerint a fehér lyuk egy olyan téridõ-tartomány, amelybe kívülrõl nem lehet behatolni, az ott levõ anyag és sugárzás azonban megszökhet onnan. A fehér lyukaknál fellépõ fizikai jelenségekhez hasonló folyamatokat konyhai mosogatóban is meg lehet figyelni.
Tovább >
Egy egyszeri esemény hozta létre az összetett életet?
(2010.10.22.) Ha a világegyetem hemzseg is az egyszerû sejtektõl, a komplex élet - beleértve az intelligens életet is - valószínûleg nagyon ritka.
Tovább >
Nem válthatnának retúrjegyet a Mars kolonizálói
(2010.10.21.) Szeretné reggelente az Olympus Mons mögül elõbújó nap látványára ébredni, vagy kóborolni a Vastitas Borealis végtelennek tûnõ síkságain? Két tudós szerint a Mars kolonizálása nem lehetetlen, a visszaútról azonban le kell mondani.
Tovább >
Komoly fogást találtak a ráksejteken
(2010.10.21.) Olyan molekulát fedeztek fel a ráksejtek felszínén, amely legalább tizenegyféle daganattípusban jelen van, az egészséges szövetekben viszont nem vagy alig fordul elõ. A molekula tehát ideális gyógyszercélpont. Támadásával el lehetne vágni a daganat vérellátását, azaz ki lehetne éheztetni a tumort. A célpont megközelítését állatokon már kipróbálták, sikerrel.
Tovább >
Felbukkant a legõsibb ismert galaxis a sötét korszak utáni ködbõl
(2010.10.20.) Minden eddiginél távolabbi galaxist fedeztek fel a fiatal Világegyetemben. Az objektum a Nagy Bumm után mindössze 600 millió évvel létezett, és sugárzása már áthatolt azon a ködön, amely a még csillagok nélküli sötét korszak után uralkodott az Univerzumban.
Tovább >
Hatalmas fekete lyukak fûtöttek be az Univerzumban
(2010.10.13.) Közel 11 milliárd évvel ezelõtt enyhén lelassult a törpegalaxisok keletkezése, mivel az aktív galaxismagok, azaz kvazárok erõs ultraibolya sugárzása ionizálta a héliumatomokat. A megfigyelés új fázissal gazdagítja a Világegyetem fejlõdését leíró modelleket. Ezek szerint a Nagy Bumm utáni sötét korszak és a hidrogén reionizációja után a héliumatomok is forró periódust éltek át.
Tovább >
Elõször igazolták, hogy ultrahanggal is kezelhetõ a csonttörés
(2010.10.08.) Az ultrahang a csonttörések gyógyítására is alkalmas, bizonyították be a marburgi Egyetemi Kórház és az Ulm Egyetem orvosai egy új klinikai vizsgálattal. A készüléket a jövõben olyan betegeknél lehetne alkalmazni, akiknél a csontok gyógyulása különféle okok miatt nem a megfelelõ ütemben zajlik.
Tovább >
Másodszor találtak jeget és szerves anyagot egy kisbolygón
(2010.10.08.) Vízjeget és szerves molekulákat is találtak a Cybele kisbolygó felszínén, korábban a Themis esetében azonosítottak hasonló összetevõket. Jelenlétük arra utal, hogy a kisbolygók becsapódásaikkal sok fontos összetevõt szállíthattak az õsi Földre, amelyek elõsegíthették az élet keletkezését.
Tovább >
Fizikai Nobel-díj 2010-ben a világ legerõsebb anyagáért
(2010.10.05.) A 2010-es fizikai Nobel-díjat Andrej Geim és Konsztantyin Novoszelov orosz származású fizikusok kapták, a grafénnel kapcsolatos kutatási eredményeikért. A grafén az utóbbi évek sztárja az anyagtudományokban: egy teljesen új matéria, amelynél vékonyabbat és erõsebbet eddig nem ismertünk.
Tovább >
Megtalálták az elsõ potenciálisan lakható idegen bolygót
(2010.09.30.) Olyan Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentették be, amelyen megfelelõ körülmények uralkodhatnak a folyékony víz és talán az élet számára is. A Gliese 581g csak háromszor nagyobb tömegû a Földnél, és az úgynevezett lakhatósági zónában kering.
Tovább >
Tovább >
Fénykép készült egyetlen atomról
(2010.09.29.) Új módszert fejlesztettek ki gyorsan mozgó semleges atomok izolálására, befogására - és lefotózására.
Tovább >
Lassabban öregszik, aki a földszinten lakik
(2010.09.24.) A világ legpontosabb órájával - amely 3,7 milliárd év alatt siet vagy késik egy másodpercet - egy szobában is sikerült kimutatni, hogy a magasabban lévõ órák gyorsabban járnak. Ez többek között azt jelenti, hogy immár kimutathatóan gyorsabban öregszik az, aki pár lépcsõfokkal feljebb lép: egy emberöltõ alatt a másodperc 25 milliárdod részével.
Tovább >
Mégsem állandó a finomszerkezeti állandó?
(2010.09.14.) Új bizonyítékok arra utalnak, hogy a világegyetem egy olyan szegletében élünk, ami "pont megfelelõ" a létünkhöz. A vitatott felfedezés egy megfigyelésbõl ered, mely szerint a természet egyik állandója a kozmosz különbözõ területein különbözõnek tûnik.
Tovább >
Növelhetik a rák kockázatát a klórozott medencék
(2010.09.13.) Egy új tanulmánysorozat szerint a klóros vízben úszás növelheti a rák kialakulásának esélyét, a fertõtlenítõszerrel kezelt medencékben több, mint száz kémiai mellékterméket találtak.
Tovább >
Megcsinálták a Star Wars vonósugarának prototípusát
(2010.09.10.) Ki ne szeretett volna a Csillagok háborúja után egy saját vonósugarat? Az Ausztrál Nemzeti Egyetem diákjai Andrei Rode professzor vezetésével megvalósították ezt a futurisztikus alkalmazást. Igaz, hogy ez a vonósugár prototípus még nem képes nagyobb, távoli tárgyak megragadására, egyelõre csak porszemnyi anyagdarabkákat sikerült vele másfél méternyire emelni a fény erejének segítségével.
Tovább >
Megehetjük-e a klónozott állatokat?
(2010.09.09.) Klónozott szarvasmarha utódainak húsa került brit élelmiszerboltok polcaira a közelmúltban. Van-e okunk bármilyen aggodalomra, ha klónozott állatok húsából fogyasztunk? Egyáltalán miért klónoznak állatokat? Dinnyés András biológus, a Szent István Egyetem szakértõje szerint az igazi probléma a klónozási eljárásnak az állati jólétre gyakorolt negatív hatása.
Tovább >
Az egyházak nem örülnek Hawking új univerzumának
(2010.09.07.) Stephen Hawking professzor szerint nincs helye Istennek az univerzum keletkezésének elméleteiben. A brit fizikus eddig nem tartotta teljesen összeegyeztethetetlennek a tudománnyal egy teremtõ létezését, de a héten, szeptember 9-én megjelenõ Grand Design címû könyvében azonban kimondja, hogy az õsrobbanás a fizika törvényeinek elkerülhetetlen következménye.
Tovább >
Fegyvertelenek az orvosok az új szuperbaktériummal szemben
(2010.09.02.) Már a közönséges bélbaktériumokban is kimutattak egy olyan enzimet, amely lehetõvé teszi a kórokozók számára, hogy ellenálljanak a korábban hatékony antibiotikumoknak. Franciaországban már szûrõvizsgálattal készülnek az új kórokozók elleni védekezésre, de dr. Ludwig Endre infektológus szakértõ szerint még nagyjából 5-10 év kell ahhoz, hogy hatékony gyógyszereket tudjanak kifejleszteni ellenük.
Tovább >
A mediterrán étrend segíthet a bõrdaganatok megelõzésében
(2010.08.27.) Ki ne szeretne a nyáron eltölteni egy napot a tengerparton - azonban mindig számolni kell a sugárzás káros hatásaival. A Tel Avivi Egyetem kutatói megállapították, hogy étrendünk segítségével biztonságosabbá tehetjük a napsütést.
Tovább >
Az eddigi legizgalmasabb bolygórendszert fedezték fel
(2010.08.24.) A Naprendszerhez nagyon hasonló bolygórendszert fedeztek fel az Európai Déli Obszervatórium csillagászai. A rendszerben akár 7 bolygó is keringhet, közülük egy az eddig ismert legkisebb tömegû, ebben talán Földünkhöz hasonló exobolygó lehet.
Tovább >
Gépek lehetnek majd az elsõként megtalált földönkívüliek
(2010.08.24.) Az amerikai Seth Shostak a Földön kívüli intelligencia utáni kutatásokat összefogó SETI Intézet vezetõ csillagásza, a SETI népszerûsítésénék egyik legaktívabb alakja. Egyik legújabb cikkében, amely az Acta Astronautica címû ûrhajózási szaklapban jelent meg, újraértelmezi a Földön kívüli intelligencia utáni kutatások célpontjait.
Tovább >
Az elsõ bizonyíték: a növényvédõszerek rombolják a magzat idegrendszerét
(2010.08.19.) Újabb vizsgálat bizonyítja, hogy a zöldségek és gyümölcsök termesztésében használt szerves foszfátok károsíthatják az idegrendszert, fõként annak fejlõdésekor. A kutatók tanácsa az alapos mosás, a miénk a helyi termelõk felfedezése, a hazai zöldségek és gyümölcsök tisztaságáról pedig éppen vita zajlik a Magyar Agrárkamara és a Levegõ Munkacsoport között.
Tovább >
A nyugati módszer is igazolta egy õsi kínai orvosság hatását bélbetegségnél
(2010.08.19.) A hagyományos kínai orvoslásban évszázadok óta használt gyógynövénykeverék csökkentheti a kemoterápia okozta bélpanaszokat is. A szer serkenti a bélsejtek osztódását és enyhíti a bél gyulladását, amit most laboratóriumi körülmények között is igazoltak, egyelõre egereknél.
Tovább >
Atomokat néznek a világ legerõsebb röntgenlézerével
(2010.08.17.) Hivatalosan is munkába állt a világ legerõsebb röntgenlézere, amelynek segítségével az emberi hajszálnál tízezerszer kisebb molekulák kémiai reakcióiról készülhetnek pillanatfelvételek.
Tovább >
Új DNS-elemzõ technika forradalmasíthatja a személyre szabott gyógyászatot
(2010.08.17.) Egy új módszerrel rendkívül kis mérettartományban dolgozva, gyorsan és viszonylag olcsón meg lehet határozni a DNS egy szálának a szerkezetét. Az eljárás nagy lépést jelent a végsõ cél felé, hogy meghatározhassák bárki genomjának a szerkezetét, és ennek alapján dolgozhassák ki a személyre szabott betegségmegelõzõ, illetve gyógyító programokat.
Tovább >
Sikeresen tesztelték a spintronikán alapuló memóriát
(2010.08.11.) Az Ohio Állami Egyetem kutatói bemutatták az elsõ mûanyag számítógépes memória eszközt, ami az adatok írásához és olvasásához az elektronok spinjét, vagyis az elektronon belüli forgástengely impulzusmomentumát használja fel.
Tovább >
Mesterséges méhszemet kaphatnak a repülõ robotok
(2010.08.09.) Neurobiológusok kifejlesztettek egy 280 fokos látómezõvel rendelkezõ mesterséges méh szemet, amit a miniatûr repülõ robotokban alkalmaznának.
Tovább >
Egy új eljárás versenyképessé teheti a napenergiát
(2010.08.04.) A Stanford Egyetem mérnökei kidolgozták hogyan generálható elektromosság a nap fényének és hõjének egyidejû alkalmazásával, elméletileg a jelenlegi megoldások hatékonyságának több mint kétszeresét érve el, miközben a technika árban akár az olajjal is felveheti a versenyt.
Tovább >
Teret hódítanának a napvitorlák az ûrkutatásban
(2010.07.31.) A napvitorla azon túl, hogy a hosszútávú ûrutazás egyik új megoldása, segíthet megerõsíteni Albert Einstein egyik sok vitát megélt elméletét, amit közvetve már bizonyítottak, közvetlenül pedig a Gravity Probe B mérései igazolnak.
Tovább >
"Tényleg egy új világ kapujában állhatunk"
- a nagy részecskeütköztetés elsõ tanulságai
- a nagy részecskeütköztetés elsõ tanulságai
(2010.07.28.) A világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Genf melletti nagy hadronütköztetõ igen gyorsan és biztosan azonosította az anyag korábbi kísérletekbõl már megismert összetevõit. Az elemi részecskék újrafelfedezése bizonyítja, hogy a technika rendben mûködik. Kezdõdhet a behatolás a természet, a fizika még ismeretlen területeire.
Tovább >
Minden fekete lyukban egy külön univerzum rejtõzik?
(2010.07.26.) Elképzelhetõ, hogy egy fekete lyuk belsejében élünk, állítja egy kozmológus, aki Einstein általános relativitás elméletének egy módosítása alapján jutott erre a felettébb rendhagyó következtetésre.
Tovább >
Éjszaka is termel a sóolvadékos naperõmû
(2010.07.23.) Szénerõmûvekhez is hozzáépíthetõ egy Olaszországban bemutatott, új típusú naperõmû, amely napfény nélkül is termel áramot.
Tovább >
Több tízezer robot harcolhat az USA legközelebbi háborújában
(2010.07.14.) Az Egyesült Államok hadseregében már ma is több ezer robotot vetnek be, a távirányítású repülõgépektõl az aknamentesítõkön át a Csillagok háborújából ismert birodalmi lépegetõkre hasonlító szállítóeszközökig. A nem túl távoli jövõben még furább szerkezetek tûnnek fel a harcokban: például a képlékeny robot, amely képes átpréselõdni a falon lévõ repedésen, az ellenséget felderítõ "okos por", és az emberi testbe hatoló, sejtméretû szerkezet, amely belsõ sérüléseket okoz.
Tovább >
A dohányzás eddig ismeretlen káros hatását fedezték fel
(2010.07.14.) Ausztrál kutatók elvégezték az eddigi legátfogóbb vizsgálatot arról, hogy miként befolyásolja a dohányzás a génjeink kifejezõdését - többek között ettõl a folyamattól függ, hogy milyen fehérjék termelõdnek a szervezetünkben. A kutatás eddig nem ismert negatív hatást talált az immunrendszerben.
Tovább >
Újabb égitest tárult fel a Naprendszerben - megjöttek az elsõ képek a Lutetia kisbolygóról
(2010.07.12.) Hazasugározta az elsõ képeket a Rosetta-ûrszonda a Lutetiáról, a legnagyobb kisbolygóról, amelyet ûreszköz eddig meglátogatott. A felvételeken egy idõs, erõsen kráterezett objektum látható, sok apró felszíni érdekességgel, többek között repedésszerû árkokkal és szétszórt sziklákkal.
Tovább >
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
(2010.07.05.) Amikor egy valóban nagy elõrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista elõrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévõ információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelõzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
Tovább >
Agyba ültethetõ gyógyító chip készül Izraelben
(2010.06.30.) Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével a kutatók képesek enyhíteni számos betegség, például a depresszió vagy a Parkinson-kór tüneteit. Eddig azonban jelentõsen gátolta a módszer gyakorlati elterjedését, hogy nem lehetett pontosan szabályozni az ingerlést. Egy Izraelben dolgozó nemzetközi kutatócsoport olyan chipet fejleszt, amely hamarosan megoldhatja ezt a problémát.
Tovább >
Mi történik a Nappal?
(2010.06.28.) A napfoltok jönnek és mennek, bár az utóbbi idõben inkább mennek, az elmúlt két évben ugyanis alig észleltek ilyen képzõdményeket, ami a legtapasztaltabb csillagászokat is meglepte.
Tovább >
Atombombával a kisbolygók ellen
(2010.06.23.) Mit tehetnénk, ha egy nagy kisbolygó tartana a Föld felé? Amikor kevés idõnk van a védekezésre, a szakértõk egy része szerint drasztikus megoldás kell: atombombával megváltoztatni az égitest mozgását.
Tovább >
Mûanyagból készített szérum lehet az állati mérgek ellenszere
(2010.06.23.) Egy amerikai kutatócsoport mûanyagból készült antitesteket tesztelt sikeresen egerekben: a szakemberek méhfullánkból kivont, mérgezõ melittint foglaltak egy mesterséges úton elõállított mûanyagba, majd pontos öntõformákat készítettek a méreganyagról. A megszilárdult, nanométeres mérettartományba esõ részecskéket ezután a méreganyaggal frissen kezelt egerekbe juttatták, ahol a tökéletesen illeszkedõ mûanyagforma megkötötte a káros anyagot, mielõtt az hatott volna.
Tovább >
Megduplázódik az ismert bolygók száma
(2010.06.23.) Egy év alatt több Naprendszeren kívüli bolygójelöltet azonosított a Kepler-ûrtávcsõ, mint amennyit korábban összesen felfedeztek. Az új égitestek nagy része a Naphoz hasonló csillagok körül kering, és sok közöttük a szuperföld, azaz a Földnél már nem sokkal nagyobb tömegû bolygó. A Kepler egy-két éven belül felfedezheti az elsõ távoli földeket is.
Tovább >
Oldal tetejére |