starbug - Tudományos érdekességek

17. hét
Hydrogen
mta | index | ME | NatGeo | mno
Környezet
Forma 1
StarCraft
Elvenar (HU)

Tudomány
Csillaghajó és hidegfúzió
(2011.12.28.) A Voyager 1 hamarosan elhagyja a Naprendszert és elsõ ember alkotta ûreszközként kilép a csillagközi ûrbe. Ez nem kis teljesítmény, és csupán bõ 30 évre volt szükség az eléréséhez. Ha azonban komolyan gondolnánk azt, hogy eljussunk oda, ahol ember még soha nem járt, és ûrhajósokat küldenénk a Naprendszeren túlra, akkor egy olcsó és bõséges energiaforrásra lenne szükségünk a megvalósításhoz. Tovább >
Bioterrorizmustól tartva lebutítanak egy cikket a világ egyik legnagyobb tudományos lapjában
(2011.12.28.) A Science magazin fõszerkesztõi közleményben ismertette, hogy az Egyesült Államok biológiai biztonsággal foglalkozó tudományos tanácsadó testületének kérésére megjelenés elõtt átszerkesztenek egy madárinfluenzával kapcsolatos cikket. Tovább >
Felfedezték az elsõ Föld méretû távoli bolygókat
(2011.12.20.) Megvan a régóta várt felfedezés: a Kepler ûrtávcsõ Föld méretû bolygókat talált a Naprendszeren kívül. Az égitestek egy Naphoz hasonló csillag körül keringenek, és szilárd felszínük van, de életet valószínûleg nem hordoznak. Tovább >
Higgs-re utaló jelek az LHC kísérleteiben
(2011.12.13.) A Nagy Hadronütköztetõ (LHC) mindkét fõdetektora, az ATLAS és a CMS egyaránt egy könnyûsúlyú Higgsre utaló nyomokra bukkant. Ha sikerül kétséget kizáróan alátámasztani az eredményeket, akkor teljesnek tekinthetõ a standard modell. Tovább >
Elõször találtak Föld-szerû bolygót az élet számára alkalmas zónában
(2011.12.05.) Elsõ alkalommal fedeztek fel a Földnél nem sokkal nagyobb bolygót egy távoli csillag körül, ráadásul az úgynevezett lakhatósági zónában. A Kepler 22b jelû égitest jelenleg az egyik legjobb jelölt arra, hogy a miénkhez hasonló életet találjanak rajta. Tovább >
Így hangolja át életünket minden megevett rizsszem
(2011.12.04.) A rizs vagy a kelbimbó sokak számára csak egyszerû köret a fõfogás mellé. Új kutatási eredmények szerint azonban ezek a növények - és valószínûleg az összes többi növényi táplálék is - oly módon változtatják meg génjeink viselkedését, ami teljesen új a tudomány számára. Tovább >
Bezárhatja az emberiséget a Föld körül keringõ szeméttelep
(2011.11.19.) A Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz, azaz a Naprendszer gázóriásai mellett már a Földnek is van gyûrûje: ez az ûrhajósok által elhagyott csavarhúzókból, az ûrállomásokról kidobott megfagyott vizelettömbökbõl, de még inkább a kiszuperált mûholdak és rakétafokozatok törmelékébõl áll. Tovább >
Megerõsítették a fénynél gyorsabb neutrínókat a felfedezõk
(2011.11.18.) Sokkal pontosabban megismételt mérések után is tartják állításukat az OPERA nevû részecskefizikai kísérlet kutatói: eszerint az általuk vizsgált, neutrínó nevû részecskék a fénysebességnél gyorsabban haladtak. Tovább >
Eddig soha nem látott objektumokat találtak az õsi Világegyetemben
(2011.11.11.) Az eddig ismert legtisztább, legérintetlenebb gázfelhõt fedezték fel a korai Világegyetemben. A különleges objektum abba az idõszakba enged bepillantást, amikor már kigyúltak az elsõ csillagok, de még nem változtatták meg a környezõ anyag összetételét. Tovább >
Értékes titán lelõhelyeket találtak a Holdon
(2011.10.16.) A Hold ultraibolya- és látható fényû észlelései több titánban gazdag területet tártak a tudósok elé. A titán érc, azon túl, hogy rendkívül értékes, segíthet megfejteni az égitest belsejét övezõ rejtélyeket. Tovább >
Magyar csillagászok évekkel elõzték meg az idei fizikai Nobel-díjasokat
(2011.10.14.) Egy magyar kutatócsoport már a kilencvenes évek elsõ felében ugyanarra az eredményre jutott, mint 1998-ban az idén Nobel-díjat kapott tudósok. Paál György, Holba Ágnes, Horváth István és Lukács Béla évekkel a szupernóva-megfigyelésekbõl levont kozmológiai következtetések elõtt publikálták szinte azonos eredményeiket. Tovább >
A legõsibb lyukkártya irányítja az embriófejlõdés csodáját
(2011.10.14.) Az embrió kialakulása egy svájci óra pontosságával zajlik: az új szervezet felülrõl lefelé bõvül, másfél óránként egy-egy újabb réteggel. Több évtizedes kutatás után felfedezték azt az õsi, a férgektõl az emberekig közös mechanizmust, amely egy régimódi lyukkártyához hasonló módon vezényli le a körülbelül két napig tartó rendkívül összetett folyamatot, egy új élõlény kialakulásának csodáját. Tovább >
Becsapódó plútók hozták a vizet az õsi Földre
(2011.10.06.) Minden korty vízben, amit lenyelünk, sok milliárd olyan vízmolekula lehet, amelyek üstökösmagokból származnak. A Plútó térségébõl érkezett jeges objektumok sok vizet hozhattak egykor bolygónkra. Tovább >
Száznál is több életév van génjeinkbe írva
(2011.09.29.) Magyar kutatóknak is köszönhetõ új eredmények romba döntötték az öregedésbiológia genetikai alapjait: kiderült, hogy nem a hosszú élet és az örök fiatalság génjeként is emlegetett gén hosszabbítja meg az élettartamot, máshol kell keresni ennek okait. A génjeinkben rejlõ potenciál egyébként meglepõen hosszú élettartammal kecsegtet, az ember várható élettartama jóval száz év feletti lesz. Tovább >
Megkezdték az ûrállomás-építést a kínaiak
(2011.09.29.) Tiangong-1 jelzéssel startolt Kína elsõ, eleinte távirányítással, ember nélkül üzemelõ ûrállomása. A magyarul Mennyei Palotának nevezett ûreszközt egy Hosszú Menetelés-IIF jelû hordozórakéta indította. Tovább >
Hány világegyetem létezik a miénken kívül?
(2011.09.27.) Egy új kozmológiai elmélet, a multiverzum-modell alapján sok más világegyetem létezik a miénken kívül, és ezek közül sokban létrejöhetett a miénkhez hasonló élet. Tovább >
Megváltoztatott génekkel támad az elsõ gyilkos szúnyoghadsereg
(2011.09.15.) A genetikailag módosított állatok felhasználásának egyik legújabb és a kutatók számára legígéretesebb területe a kártevõ vagy betegséget okozó állatok, elsõsorban rovarok visszaszorítása. Már szabadon engedték az elsõ gyilkos szúnyogokat, melyek megváltozott génjeik miatt utódaik fiatalkori pusztulását okozzák. Tovább >
A NASA megépíti minden idõk legnagyobb hordozórakétáját
(2011.09.15.) Egyszerre 21 elefántot tudna az ûrbe szállítani 17 400 villanymozdony teljesítményével a NASA új hordozórakéta-rendszere, amely minden korábbinál távolabbra indítja majd az embert a Naprendszerben. Tovább >
Majom-ember hibrid és méregtesztelés embereken: teljesen etikátlan kísérletek
(2011.09.13.) Már Hérodotosz említi azt a fejedelmet, aki egy újszülöttet elválasztatott az anyjától, és teljes elszigeteltségben, néma rabszolgákkal neveltetett fel, hogy megnézze: milyen nyelven fog a gyermek megszólalni. Azt feltételezte ugyanis, hogy így meg lehet majd állapítani, mi az emberiség õsnyelve. Az etikátlan kísérletek csábítása õsrégi, és a technológia egyre többet engedne meg. Tovább >
Új lelet írja át az emberré válás történetét
(2011.09.08.) A valaha élt összes embert, így a saját fajunkat is magába foglaló élõlénycsoportból, a Homo nemzetségbõl korábban olyan kevés maradványt tártak fel, hogy azok egy cipõsdobozban elférnének, a cipõvel együtt. Ezért is kiemelkedõek a 2010-ben leírt Australopithecus sediba sokkal teljesebb maradványai, amelyek részletes elemzését a Science legfrissebb száma közli. Tovább >
Több tucat idõzített bomba ketyeg a Naprendszer mellett
(2011.09.08.) Számos olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek, jelzi elõre egy új kutatás. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon és ettõl felrobbanjon. Tovább >
Számítógépet vezérel és izmokat stimulál az elektromos tapasz
(2011.08.31.) Olyan, mint egy matricás tetoválás, de közben szívritmust mér és agyhullámokról gyûjt információt az ultravékony öntapadós mikroelektronika. Az új fejlesztésû, emberi bõrre tökéletesen illeszkedõ tapasz elmossa a határokat a biológia és az elektronika között. Tovább >
Hétszázharminc millió év alatt téved egy másodpercet a legpontosabb óra
(2011.08.26.) A korábbi rekordereknél százszor pontosabb az a brit atomóra, amely fizikusok mérései alapján a világ legpontosabb órájának tekinthetõ. A különleges óra mûködése a céziumatomok rezgésén alapszik, belsejében lézersugarak tartják fenn a céziumgáz halmazát. Tovább >
Feléledt az R2-es robot az ûrállomáson
(2011.08.26.) Egy ember felsõtestére hasonlít az R2 jelû robot, amely az ûrállomáson fogja segíteni az asztronauták munkáját. A berendezést hétfõn csomagolták ki, és az elsõ tesztek alapján tökéletesen üzemel. Tovább >
Tanítás vagy leigázás? Forgatókönyvek a Földön kívüliekkel való találkozásra
(2011.08.22.) Kimeríthetetelen energiaforrásokat és a rák gyógyszerét vagy az emberiséget elpusztító háborút és halálos kórokozókat hozna egy Földön kívüli civilizáció bolygónkra érkezése? Mivel valószínûleg lényegesen fejlettebbek lennének nálunk, a találkozó kimenetelét az idegenek szándéka az emberiségénél erõsebben befolyásolná. Amerikai csillagászok forgatókönyvei az emberiség legfontosabb eseményére. Tovább >
Minden eddiginél korábbi élõlények nyomait fedezték fel
(2011.08.22.) Az Ausztráliában felfedezett mikroszkopikus gömbök és pálcikák 3,4 milliárd évesek, és minden valószínûség szerint az eddig ismert legrégibb baktériumok maradványai. Tovább >
Megbolonduló okostelefonokat hozhat az erõsödõ naptevékenység
(2011.08.16.) Áramkimaradás, kommunikációs problémák és a helymeghatározás zavarai jelentkezhetnek, amikor egy-egy hatalmas, a Napból kidobott plazmafelhõ telibe találja a Földet. A következõ években egyre több ilyen eseményre kell számítanunk: a már most is sok napkitöréssel járó, aktuális maximumát 2013-ban elérõ naptevékenység egyre komolyabb veszélyt jelent technikai civilizációnk mindennapi eszközeire. Tovább >
Antianyagból álló gyûrût fedeztek fel a Föld körül
(2011.08.08.) Elõször észlelték az antiprotonokat, a protonok antirészecskéit a Föld körül. A jövõ ûrhajói akár tankolhatnak is belõle. Tovább >
Egy földközeli kisbolygó lehet az új amerikai ûrhajó elsõ célpontja
(2011.08.01.) A NASA erõforrásainak jelentõs részét lekötõ ûrrepülõgép-program befejezõdött, és most távolabbi, nehezebben elérhetõ célok következnek, például emberes ûrutazás egy kisbolygóra, majd a Marsra. A fõ irányvonal mostantól a felfedezés, a technológiai fejlesztés és a tudományos kutatás lesz, a Nemzetközi Ûrállomás intenzív használatával. Tovább >
Nanohordozóban szállítják a gyógyító RNS-t a rákos sejtekhez
(2011.07.29.) Amerikai kutatók olyan parányi gyógyszerszállító eszközt fejlesztettek ki, amely az eddigieknél sokkal gyorsaban jut el a célsejtekhez a szervezetben. Tovább >
Vezetõ magyar részvétel az új antianyag-felfedezésben
(2011.07.28.) Az antianyag-vizsgálatok újabb mérföldkõhöz érkeztek: sikerült a protonéhoz hasonló pontossággal meghatározni az antiproton tömegét. A kutatásban több magyar fizikus is részt vett. Tovább >
Nem lehetséges az idõutazás
(2011.07.26.) Az idõutazás lehetõsége 10 évvel ezelõtt merült fel, amikor a tudósok speciális közegekben felfedezték az optikai impulzusok szuperluminális, vagyis a fénynél gyorsabb mozgását. Késõbb kiderült, ez csak egy vizuális hatás, a kutatók azonban még mindig lehetségesnek tartották, hogy egyetlen, különálló foton képes átlépni a fénysebességet. Egy hongkongi fizikus úgy véli sikerült pontot tennie a vita végére, az idõutazás pedig lehetetlen. Tovább >
Ötven körül kezdõdik az agy zsugorodása
(2011.07.26.) Drámai változásokon megy keresztül az emberi agy az öregedés során, egyes területek eredeti térfogatuk egynegyedét elveszíthetik. A kutatók szerint ezzel fizetünk a hatalmas agyunkért és a rendkívül hosszú életünkért. Tovább >
Sarokba szorult az isteni részecske
(2011.07.25.) Tovább szûkítették a világról alkotott modellben alapvetõ, de még mindig csak feltételezett részecske, a Higgs-bozon lehetséges elõfordulási helyét a világ legnagyobb részecskegyorsítójának hétfõn nyilvánosságra hozott adatai alapján a fizikusok. Tovább >
Megtalálták az Univerzum legnagyobb és legõsibb víztömegét
(2011.07.25.) A földi vízkészletnél több százmilliárdszor nagyobb mennyiségû vízmolekulát tartalmaz az a felhõ, amelyben a Világegyetem eddigi legtávolabbi és legõsibb állapotában lévõ vízmolekuláit azonosították. Az anyag egy õsi kvazárt, vagyis egy aktív szuper-nagytömegû fekete lyukat vesz körül. Tovább >
Megkezdõdött az ûrsikló program lezárása
(2011.07.22.) Az Atlantis visszatérésével véget ért az Egyesült Államok ûrsikló programja. Az ûrjármû csütörtökön, még napkelte elõtt landolt a Kennedy Ûrközpont kifutó pályáján. Az ûrsikló flotta 135 küldetést teljesített, a program lezárása közel 3000 munkahelyet érint. Tovább >
Az internet megváltoztatja az emberi memória természetét
(2011.07.19.) Külsõ memóriaként gondolunk az internetre, és ha tudjuk, hogy egy adat elérhetõ a világhálón, akkor a tények helyett hajlamosak vagyunk csak azt megjegyezni, hogy hol találjuk meg az információt, állapították meg amerikai kutatók. Tovább >
Exobolygók vizsgálatával nyert egy magyar diák egy nemzetközi fizikaversenyen
(2011.07.19.) Egy hónapos lengyelországi kutatóutat nyert egy magyar középiskolás diák egy fizikai tudományos versenyen. Galgóczi Gábor az akadémiai csillagvizsgáló piszkéstetõi obszervatóriumából, illetve az óbudai Polaris Csillagvizsgálóból vizsgált három magyar-amerikai felfedezésû exobolygót. Tovább >
Jöhetnek a génmódosított burgonyák
(2011.07.11.) Nemzetközi együttmûködésben elkészült Solanum tuberosum genetikai állományának leírása. A munka a vártnál tovább tartott, mert a burgonya genetikai kódjai igencsak összetettek. Az eredményt a Nature tudományos magazinban vasárnap tették közzé. Tovább >
Agyhûtéssel az álmatlanság ellen
(2011.07.09.) Amerikai kutatók új, gyógyszermentes megoldást dolgoztak ki a sokakat kínzó álmatlanság kezelésére: az agy hûtését, amelyrõl a SLEEP 2011 nemzetközi kongresszuson számoltak be. Tovább >
Szuperrugalmas ötvözetet állítottak elõ japánok
(2011.07.01.) Szuperrugalmas ötvözetet fejlesztettek ki Japánban, amely rendkívüli hõmérsékleten is visszaugrik eredeti formájába - közölték pénteken japán kutatók hozzátéve, hogy reményeik szerint az ötvözet késõbbiekben épületekbe beépítve felfoghatja a földrengésbõl származó rázkódásokat. Tovább >
A rejtett agyra is szükség van a tanuláshoz
(2011.06.25.) Agysejtjeinknek csak mintegy tizenöt százalékát alkotják az idegsejtek, a többi részt az úgynevezett gliasejtek teszik ki. A szakemberek között nagyon sokáig tartotta magát az a nézet, hogy ezek a sejtek csupán az agy szerkezetének kialakításában vesznek részt, ám a legutóbbi vizsgálatokból kiderült, hogy fontos szerepet játszanak a neuronok mûködésének szabályozásában és a tanulásban is. Tovább >
A fejlettebb gerincesekhez hasonló intelligenciájuk van a polipoknak
(2011.06.18.) A lassú mozgású puhatestûeket általában nem tartjuk intelligenciabajnokoknak, és egy csiga vagy kagyló valóban nemigen tündököl az eszével. Akad azonban a puhatestûeknek egy csoportja, ahová olyan állatok tartoznak, amelyek értelmi képességei egyes kutatók szerint megközelítik a csimpánzokét. Tovább >
Újabb neutrínó alakváltást észleltek
(2011.06.16.) Fontos áttöréshez érkezhet a neutrínók tanulmányozása. A Japánban felállított, nemzetközi T2K projekt adataiból az tûnik ki, hogy ezek az elemi részecskék három típusuk közül bármelyikbe képesek spontán átfordulni, ami magyarázatot adhat az anyag antianyaggal szembeni dominanciájára. Tovább >
Elõször készítettek háromdimenziós felvételeket az öntudatlan agyról
(2011.06.14.) Elsõ ízben sikerült filmre venni azokat az idegi folyamatokat, amelyek az agyban játszódnak le, amikor öntudatlanná válik. A brit kutatók egy újonnan kifejlesztett képalkotó berendezéssel háromdimenziós filmen örökítették meg, mi történik az agyban, amikor a mûtétekhez használt altatószer hatni kezd. Tovább >
Elõször figyelték meg az evolúció titkos hajtóerejét
(2011.06.10.) Az evolúcióelmélet bírálói sokszor a közvetlen bizonyítékok hiányára hivatkozva utasítják el az elméletet. Két svájci kutatónak laboratóriumi körülmények közt sikerült bebizonyítania, hogy a rejtett mutációk jelentõs szerepet játszhatnak az élõlények evolúciójában, és olyan - látszólag megmagyarázhatatlanul összetett - szervek kialakulásában, amilyen például a szem. Tovább >
Két új szupernehéz elemmel bõvült a periódusos rendszer
(2011.06.08.) A kémikusok és fizikusok nemzetközi szövetsége hivatalosan is hozzáadott két elemet 114-es és 116-os rendszámmal a periódusos táblázathoz. Tovább >
DNS-számítógépek a kémia programozhatóságáért
(2011.06.05.) Amerikai tudósok bemutattak egy páratlan komplexitású DNS-számítógépet, ami elvezethet a programozható kémiához. Tovább >
Papok és rabbik után imámok is kiálltak az evolúcióelmélet mellett
(2011.05.31.) Több ezer keresztény lelkipásztor és félezer rabbi után az iszlám tanítók, az imámok is megkezdték annak a nyílt levélnek az aláírását, amelyben kijelentik, nem összeférhetetlen a vallásos hit és az evolúció. Tovább >
Süllyed az Alföld, fõként Debrecen környéke
(2011.05.30.) Magyarország egyes területei - ezen belül például Alföld északi része - a tektonikai mozgások miatt az elmúlt 30-40 évben 15-16 centimétert süllyedtek, miközben például az Északi-középhegység emelkedik. A nagy területû mozgásokat közvetlenül nem érezzük, de árvízi szempontból a jelenség fontos, mert a Vaskapu nem süllyed, így lelassulhat a Kárpátokból érkezõ víz kifolyása. Tovább >
Hét év kényszermunka a Marson
(2011.05.30.) Elõször mászott meg egy hegyet a Marson, több mint 7 kilométert járt be és 124 ezer képet sugárzott haza. A sok technikai nehézség ellenére izgalmas tudományos eredményeket adott a Spirit marsjáró, amely két éve egy homokdûnében ragadt. Napelemtáblái az elmúlt hónapokban alig kaptak energiát, ezért munkáját nem tudta folytatni, és a NASA végleg lemondott róla. Tovább >
Bemutatta új ûrhajótervét a NASA
(2011.05.25.) Az ûreszköz négy ûrhajóst tudna távoli célpontokra, így egy kisbolygóra vagy a Marsra szállítani. Tovább >
Ma még 18 millió forint a jövõ húsának kilója
(2011.05.22.) Egyetlen sejttenyészet is elég lehetne az egész világ hússal való ellátására. A kutatások egyelõre még nagyon az elején tartanak, ezért ez a módszer egyelõre nagyon drága. Van ember, aki már evett õssejtbõl készült halfilét, és ízlett neki. Tovább >
Stephen Hawking szerint a túlvilág csak mese
(2011.05.17.) A mennyország csak tündérmese azok számára, akik félnek az örök sötétségtõl - állítja Stephen Hawking, a világ egyik legtekintélyesebb elméleti fizikusa. Tovább >
Új vízfertõtlenítõ szert fejlesztettek magyar kutatók
(2011.05.10.) Az ezüst baktériumölõ hatását és a nanotechnológiát kombinálva magyar kutatók egy újgenerációs fertõtlenítõszert fejlesztettek ki. Tovább >
Benéztek az USA-ban terpeszkedõ szupervulkán alá
(2011.05.09.) Sokkal nagyobb lehet a Yellowstone szupervulkánt tápláló magmatározó, mint ahogy az eddigi mérések alapján feltételezték, állapították meg új módszerekkel amerikai kutatók. Tovább >
Az "energiasugárzás" az ûrrepülés jövõje
(2011.05.08.) Félévszázada küszködünk az ûrutazással. Lehet, hogy rakétáink felséges és erõtõl duzzadó látványt nyújtanak, miközben egy tûzoszlop csúcsán száguldanak az ég felé, ezek a kémiai meghajtású behemótok azonban nem igazán felelnek meg a feladatra. Tovább >
Mûhold igazolta Einstein relativitáselméletét
(2011.05.04.) Sikerült kimutatni a bolygónk gravitációs terének és forgásának hatására fellépõ torzulást a téridõben. A Gravity Probe-B ûrszonda mérései alapján még mindig az általános relativitáselmélet írja le a legpontosabban a gravitáció viselkedését. Tovább >
Egy lépéssel közelebb az élet keletkezésének rejtélyéhez
(2011.05.03.) Valószínûnek tûnik, hogy az élet keletkezéséhez vezetõ kémiai evolúció során a ribonukleinsavak jelentek meg elõször, s ezek továbbfejlõdése vezethetett a sokkal stabilabb DNS-molekulák kialakulásához. Az elsõ sejtekben tehát az információtárolás szerepét az RNS tölthette be, és a másolásához szükséges enzimmûködést is RNS-molekulák biztosították. Tovább >
Mesterséges fotoszintézissel állítottak elõ hidrogént
(2011.05.02.) Mesterséges fotoszintézissel állítottak elõ hidrogént dél-koreai kutatók, akik az eddigi kísérleti eljárásoknál hatékonyabb módon jutottak a vízbõl nyerhetõ üzemanyaghoz. Tovább >
Elõször figyeltek meg antianyagból álló héliumot
(2011.04.27.) Úttörõ eredmény: antihélium-atommagokat észleltek egy amerikai részecskegyorsítóban. Ez az eddigi legnehezebb anti-atommag. Ha az ûrben is sikerülne észlelni, akkor mégis létezhetnek antianyag-galaxisok. Tovább >
A dohányosok megijednek saját szívük láttán
(2011.04.22.) Az dohányosok többsége leszokik, miután meglátta károsodott koszorúereit, szívét a komputertomográfiai (CT) vizsgálaton - közölte a Semmelweis Egyetem. Az intézmény egyetért az átfogó, dohányfüstmentességre vonatkozó szabályozás szükségességével.
Tovább >
Három év után aktivizálódni kezdett a Nap
(2011.04.18.) Három évi szendergés után ébredezni kezd a Nap, s felületén megjelentek az elsõ foltok. "Három hosszú év után végre valami történést észlelünk" - hangsúlyozta közleményében Richard Fisher, az Amerikai Ûrkutatási Hivatal napfizikai részlegének vezetõje. Tovább >
Senki nem ismeri pontosan az alacsony sugárdózis hosszú távú hatásait
(2011.04.13.) Miközben a fukusimai eredetû radioaktív anyagok szintje messze az egészségügyi határérték alatt van még Japán túlnyomó részén is, valójában senki nem tudja pontosan, hogy a sok millió embert érintõ, kis mértékû többletterhelésnek mik lesznek a hosszú távú egészségügyi hatásai. Tovább >
A vörös óriások legbelsõbb titkait fedte fel a Kepler-ûrtávcsõ
(2011.04.06.) Több száz vörös óriást figyeltek egy éven át folyamatosan a Kepler-ûrtávcsõvel, és minden korábbinál pontosabb adatokat rögzítettek az égitestekrõl. A mérések alapján egyértelmûen sikerült elkülöníteni a fejlõdés különbözõ fázisaiban lévõ csillagokat. Tovább >
Robotok érkezésére számítanak a Földön kívüli élet kutatói
(2011.04.05.) Ne várjunk földönkívüli lényeket majd az elsõ találkozáskor, ha idegen ûrhajó száll le bolygónkon - mondják olyan kutatók, akik szerint idõvel a gépek fölénk kerekedhetnek. Valószínû, hogy a csillagokhoz sem emberek utaznak, illetve máshonnan sem pusztán biológiai fejlõdéssel született lények indultak már el. Tovább >
Repülni képesek a nyomtatott robotrovarok
(2011.04.04.) Apró repülõ robotrovarokat állítottak elõ 3D nyomtatás segítségével a Cornell Egyetemen robotikusai. A 3D nyomtató rétegeket illeszt egymásra, így háromdimenziós tárgyak, prototípusok készítésére használható. Az egyes rétegek vastagsága tizedmilliméteres, ami nagy pontosságot biztosít egy modell elkészítésekor. Tovább >
Sikerült 14 kvantumbittel számolni
(2011.04.02.) Világcsúcsot állítottak fel az Innsbrucki Egyetem kvantumfizikusai, 14 kvantumbit összefonódását sikerült kontrollálniuk, elkészítve az eddigi legnagyobb kvantumregisztert. Kísérletükkel nem csupán közelebb kerültek egy kvantumszámítógép megvalósításához, de meglepõ eredményeket is produkáltak az összefonódás kvantumjelenséggel. Tovább >
Megmentheti a tórium az atomenergiát?
(2011.03.30.) "El tudnám képzelni, hogy az egész bolygó tóriumból nyeri az energiáját" - írta még 2006-os blogjában Kirk Sorensen, aki jelenleg az alabamai Teledyne Brown Engineering cég vezetõ atomtechnológusa. Sorensen akkor sem volt, és azóta sincs egyedül a hagyományos uránnal mûködõ reaktorok fûtõanyagánál kétszázszor nagyobb energiát rejtõ platinafényû, puha fém iránti szimpátiájával, ami a japán katasztrófa kapcsán újra elõtérbe kerülhet. Tovább >
Mesterséges levél látná el árammal az afrikai falvakat
(2011.03.29.) Fenntartható energiaforrást fejlesztett ki egy amerikai kutatócsoport, amelyet elsõként az afrikai és indiai falvakban alkalmaznának elektromosság elõállítására. Egy kártya nagyságú napelemrõl van szó, amely képes rá, hogy utánozza a zöld növények fotoszintézise során lezajló vízbontást. Tovább >
Átformálta testünket a civilizáció
(2011.03.28.) Mi a kapcsolat a két lábon járás és a gerincfájdalmak megjelenése között? Miért van szüksége a mai gyerekeknek fogszabályzóra? Egészségügyi problémáinkkal újabban egy külön tudományterület, az evolúciós orvostudomány is foglalkozik: a pompeji lávában talált csontvázak például elárulják, hogy mára a nyitott gerinc egy ártalmatlan formája is gyakoribbá vált. Tovább >
Einsteint igazolja az ûrtávcsövek új mérése
tudomány (2011.03.25.) Még ma is Einstein általános relativitáselmélete írja le a legjobban, miként hat a gravitáció. Két kutatócsoport, egymástól függetlenül tanulmányozta, hogyan mûködik a gravitáció nagy távolságokon, s a méréseik egymástól függetlenül támasztották alá Einstein elméletét. Tovább >
Folyékony intelligencia: mennyire vagyunk fogékonyak az újra?
(2011.03.24.) Hiába próbálkozunk az agyfejlesztõ játékokkal, ezzel csak azt érjük el, hogy profivá válunk egy adott játéktípusban. Ha viszont az intelligenciánkat szeretnénk fejleszteni, akkor ennél jóval összetettebb kihívás elé kell állítanunk magunkat. Tovább >
Képek és film az õsszel induló, eddigi legnagyobb Mars-járó tesztelésérõl
(2011.03.24.) November 25-én elindulhat a Mars felé az eddigi legjobban felszerelt rover, a Curiosity. A marsjáró mûködését extrém hõmérsékleti viszonyok között, mínusz 130 Celsius-fokon tesztelték. Idõnként nagyon hideg lesz éjszaka a vörös bolygón. Tovább >
Rengeteg új képet közöltek a Holdról
(2011.03.20.) Nyilvánosságra hozták a legmodernebb Hold-szonda adatainak jelentõs részét. A látványos képek és térképek között internetes felület segítségével böngészhetnek az érdeklõdõk. Tovább >
Kidurrant a legnagyobb kozmikus buborék
(2011.03.18.) Egyre gyorsabban tágul az Univerzum, az egyelõre rejtélyes sötét energia miatt. A gyorsuló tágulásra eddig egy másik magyarázat is felmerült: eszerint egy hatalmas, ritkás anyagú kozmikus buborék belsejében élünk, és a gyorsabb tágulás csak optikai csalódás. Ezt a lehetõséget új megfigyelések alapján kizárták. Tovább >
Jól vizsgázott az új, magyar fejlesztésû nanofertõtlenítõszer
(2011.03.13.) A nanotechnológia újabb vívmánya került a polcokra: magyar kutatók parányi ezüstrészecskékbõl álló fertõtlenítõszert fejlesztettek ki. Az új szer segíthet a kórházi fertõzések egyre égetõbb problémájának leküzdésében is. A nanotechnológiai termékek élettani, környezeti hatásáról azonban egyelõre keveset tudunk. Tovább >
Magyar szabadalom: kuktában fõtt nanoanyag
(2011.03.12.) Öntisztító üveglap, kopásálló PVC-padló, pehelykönnyû versenybicikli - csak néhány a ma már jól ismert nanoszerkezet, a titanát-nanocsõ potenciális alkalmazásai közül. Magyar kutatók egy olyan új eljárást fejlesztettek ki, melynek segítségével ipari méretekben állítható elõ ez a nanoanyag. Tovább >
Aerogél teheti érzékennyé a robotkezeket
(2011.03.09.) A robotok egyik nagy hiányossága kezeik érzéketlensége. Ennek leküzdésében nyújthat segítséget egy új anyag, az úgynevezett "fagyott füst", ami egy finom tapintású, ugyanakkor nagyfokú érzékenységet biztosító bõrként kerülhet a robotkezekre. Tovább >
Az utolsó simításokat végzik az ûrállomáson
(2011.03.03.) Két sikeres ûrséta után, egy nappal meghosszabbított küldetés keretében dolgozik a Discovery ûrrepülõgép legénysége a Nemzetközi Ûrállomáson. Egy feleslegessé vált, hibás hûtõfolyadék-pumpa eltávolítása és kisebb külsõ szerelések elvégzése mellett új modullal is bõvítették a rendszert az elmúlt napokban. Tovább >
Ezek eltalálhatják a Földet: elkészült a veszélyes kisbolygók térképe
(2011.03.03.) Több mint ezer olyan veszélyes kisbolygó helyzetét mutatja egy új ábra, amelyek a jövõben akár el is találhatják a Földet. Az égitestek pillanatnyi pozíciójukat tekintve szétszórva mutatkoznak a bolygók között, de szerencsétlen esetben a Földdel is találkozhatnak. Tovább >
Amikor a test uralja az agyat
(2011.02.26.) Köztudott, hogy a különféle pszichés betegségek ijesztõ testi tüneteket válthatnak ki a gyomorpanaszoktól kezdve az erõs szívfájdalmakig. Kevésbé ismert - és az orvosok is csak mostanában kezdenek jobban odafigyelni ezekre a jelenségekre -, hogy egyes testi betegségek súlyos pszichés problémákat, például depressziót okozhatnak. Tovább >
Robonauta is utazik a Discoveryn
(2011.02.24.) A Discovery ûrsikló utolsó legénysége egy robottal gyarapodott, amitõl a Nemzetközi Ûrállomáson dolgozók életének kényelmesebbé tételét várja a NASA. Tovább >
Ötvenmilliárd bolygó is lehet a Tejútrendszerben
(2011.02.24.) Akár ötvenmilliárd planéta lehet a Tejútrendszerben, közülük ötszázmillió a lakhatósági zónában a NASA becslése szerint. Elvégezték galaxisunk elsõ "népszámlálását" a bolygóvadász Kepler-ûrtávcsõ eddigi adatai alapján. Tovább >
A tökéletes lézerblokkoló: megépült a világ elsõ antilézere
(2011.02.18.) Több mint ötven évvel a lézer feltalálása után a Yale Egyetem tudósai megépítették az elsõ antilézer készüléket, amelyben az egymással találkozó fénysugarak szinte tökéletesen kioltják egymást. A felfedezés számos új technológia alkalmazása elõtt nyithatja meg az utat, az optikai számítógépektõl a radiológiáig. Tovább >
Kezd felpörögni a Nap
(2011.02.17.) A hét elején a Nap az utóbbi négy év legerõsebb kitörését produkálta, hatalmas plazmafelhõt lövellve a Föld felé. Tovább >
Már beültetésre is alkalmasak az új mesterséges erek
(2011.02.03.) Amerikai kutatók mûtéti eljárásokhoz felhasználható ereket készítettek biomérnöki eljárással. Az így készült erek nem lökõdnek ki, hosszú ideig tárolhatók, ezért szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak az orvosi beavatkozásokhoz. Tovább >
Minden eddiginél közelebb jutottunk a Big Banghez
(2011.01.26.) Minden korábbinál õsibb és távolabbi galaxist azonosítottak amerikai csillagászok a Hubble-ûrtávcsõvel. Az objektum a Világegyetem kezdõpillanata, a Big Bang után mindössze 480 millió évvel, a "sötét korszak" vége felé létezett. Megkérdeztük a kutatócsoport vezetõjét, meddig láthatunk még vissza az idõben. Tovább >
Meglepetést okozott, milyen gyorsan károsít a dohányfüst
(2011.01.17.) Elõször sikerült emberek esetében is feltárni, hogy a dohányfüst rákkeltõ anyagai milyen módon és milyen gyorsan károsítják az örökítõanyagot. A belélegzett cigarettafüst rákkeltõ anyagai már 15-30 percen belül maximális koncentrációt érnek el a vérünkben. Tovább >
Az acélnál is erõsebb egy új ötvözet
(2011.01.14.) Egy új fémötvözet szilárdságban és keménységben is maga mögé utasította a legkeményebb acélt. Az üveges szerkezetû anyag a jövõben helyettesítheti a jelenleg használt fémeket az épületekben, autókban és hidakban. Tovább >
Az elsõ mesterséges fehérjék, amelyek képesek fenntartani az életet
(2011.01.07.) Egy amerikai kutatócsoport elsõ alkalommal hozott létre olyan mesterséges fehérjéket, amelyek annak ellenére, hogy nem fordulnak elõ a természetben, mégis életképessé tették a baktériumokat. A vizsgálatban használt mutáns baktériumtörzsek egyébként elpusztultak volna, a szintetikus fehérjékkel azonban mégis életben maradtak.
Tovább >
Mégis talált szerves anyagokat a Viking
(2011.01.05.) Több mint 30 évvel azután, hogy a Viking leszállóegységek kísérletei alapján a NASA kijelentette, hogy nem találtak bizonyítékot szerves anyagok jelenlétére a Marson, az elemzések felülvizsgálata mégis arra utal, hogy a szondák megütötték a fõnyereményt. Tovább >
Új év, új tudományok
(2011.01.02.) Tavaly is számba vettük az új esztendõ várható tudományos vívmányait, az idén is végig futunk a tervezeteken, ezúttal a Nature magazin segítségével. Tovább >



vissza elore
Oldal tetejére