F-117 Nighthawk

A Lockheed titkos részlegében, a Skunk Worksben fejlesztették 1978-tól kezdve. 1982-től 1990-ig gyártották. Összesen 59 gépet készítettek. Az amerikai légierő és egyben a világ első lopakodó repülőgépe. Létezését évekig tagadták.

Noha típusjelzése F-fel kezdődik, amely a Fighter (vadászgép) rövidítése, inkább csapásmérő repülőgép, vadászfeladatokra gyakorlatilag alkalmatlan. Formája ugyanis egy aerodinamikai katasztrófa, csak a számítógépes kormányzásnak köszönheti, hogy képes repülni. Viszont ez a forma alig veri vissza a radarhullámokat, göcsörtös testéről szanaszét szórja a radarsugarakat. Nagyon ügyeltek rá, hogy ne legyen rajta derékszögű felület, mivel ez is sokkal jobban visszaveri a radarhullámokat. Lopakodó képességét speciális, a radarhullámokat elnyelő festés teszi teljessé. Kormányműveit a pilóta négyszeresen túlméretezett fly-by-wire rendszerrel vezérli.

A gépet korábban annyira titkosan kezelték, hogy repülőnapokon soha nem állították ki, maximum elrepült a nézők feje fölött. 1999-ig külföldi bázisokon sem állomásoztatták, akkor a Jugoszlávia elleni légicsapásokhoz 24 darabot telepítettek Avianóba és Spangdahlembe. 2003-ban Dél-Koreába telepítettek 6 darabot egy hadgyakorlaton való részvétel céljából, Észak-Korea elrettentése céljából.

Fegyverzetét a törzsében kialakított két fegyverkamrában hordja. Ez is a lopakodó design része. Természetesen a levegőben utántölthető, így hatótávolsága elvileg korlátlan.
Első bevetése a panamai válságban volt, 1989-ben. Az Öböl-háborúban 1300 bevetése volt, 1600 kiemelt célpontot semmisítettek meg vele. Noha csak a bevetésre induló gépek 2,5%-át adta, a kulcsfontosságú célpontok 40%-át semmisítette meg. Egyedül az F-117-est küldték Bagdad belvárosának célpontjai, erőművek, katonai parancsnoki állások, kommunikációs központok, repülőterek, lőszerraktárak, tömegpusztító fegyverek raktárai ellen. A Sivatagi Viharban 1250 bevetést teljesítettek és 2000 tonna bombát dobtak le. Az első támadáskor még egy EF-111 és F-15E-k kísérték, de rögtön kitűnt, hogy erre semmi szüksége. Bagdadot 3000 légvédelmi ágyú és kb. 60 föld-levegő rakétaüteg védte, mégsem sikerült egyetlen Nighthawkot sem lelőni. Nem így 1999. március 21-én, amikor szerb terület fölött rejtélyes körülmények között lezuhant egy. A pilótát néhány órával később kimentették. Az amerikaiak természetesen balesetről beszéltek, a szerbek pedig saját sikerükről. A roncsot az USA minden ellenkezésére kiszállították Oroszországba, ahol alaposan áttanulmányozták, majd visszaküldték. Ma büszkén mutogatják egy szerbiai múzeumban.

A jugoszláviai és koszovói légicsapásokban 400 bevetést hajtottak végre, kezdetben 24, '99. április 1-jétől 36 géppel.

Fegyverzete: Kettő a következő típusú fegyverek közül: Mk 84 (900 kg-os gravitációs bomba), GBU-10, GBU-12, GBU-27 (lézerirányítású bombák), BLU-109 (kazettás bomba), WCMD (Wind Corrected Munition Dispenser), JDAM (Joint Direct Attack Munition), AMRAAM. Tehát fegyverterhelése nem különösebben nagy. Ennek ellenére precizitásával és sebezhetetlenségével igen hatékony.

A tervek szerint 2018-ig tartják szolgálatban.

Műszaki adatok

Gyártó: Lockheed-Martin Skunk Works
Hosszúság: 19,4 m
Fesztáv: 13,2 m
Magasság: 3,9 m
Üres tömeg: 23 625 kg
Tankolható üzemanyag: nincs adat
Maximális fegyverterhelés: 2×907 kg bomba
Maximális felszállótömeg: 28 680 kg
Hajtómű típusa: General Electric 404 utánégető nélküli gázturbinás sugárhajtómű
Hajtóművek száma: 2
Hajtómű teljesítménye: nincs adat
Maximális sebesség: szubszonikus
Szolgálati magassági határ: 15 000 m
Szolgálati hatósugár: nincs adat
Fegyverfelfüggesztési pontok: két fegyverrekesz a törzsben
Személyzet: 1 fő
Fegyverzet: légiharc rakéták és földi célok elleni precíziós fegyverek
Fedélzeti elektronika: nincs adat
Hadrendbe állították: 1983
Bevetették: Panama, Öböl-háború (1991), délszláv válság (1999)
Üzemeltető országok: csak az USA
Ára: 45 millió USD
Ismert változatok: nincsenek

harcirepulo.hu