B-2 Spirit

A világ legdrágább repülőgépe. Interkontinentális nehézbombázó, de méretei ellenére lopakodó. Ezt részben sajátos alakjával (teljesen lapos építésű és egyáltalán nincsenek vezérsíkjai, ebben hasonlít a Northrop egykori kísérleti repülőgépére, az YB-49-esre), részben a széles körben használt kompozitanyagoknak köszönheti. A lopakodó jelleghez nemcsak az alacsony lokátoros észlelhetőség tartozik, hanem infravörös, elektromágneses, akusztikus és vizuális lopakodás is. Így vadászkíséret nélkül repülhet be erős légvédelemmel biztosított terület fölé, majd precíziós bombáival képes megsemmisíteni a legfontosabb célpontokat.

A gép a délszláv válság idején mutatkozott be, az összes célpont 33%-át megsemmisítve. Nyolcszor több célpontot képes támadni, mint az F-117-es. Erről a gépről bombázták porig műholdas irányítású JDAM-ekkel a belgrádi kínai nagykövetséget is 1999-ben.

Az első B-2 1988-ban gördült le a gyártósorról, 1989-ben repült először. Összesen 21 gépet rendeltek, beleértve a prototípust is, amelyet Clinton elnök utasítására szintén hadrendbe állítottak. Ez nem kicsinyeskedés, mivel a gép valószínűleg minden idők legdrágább repülőgépe, közel 1,2 milliárd dollár darabonként. Összehasonlításképpen az F-22 kb 120 millió lesz, a Eurofighter 60 millió, a Rafale 55 millió, az F-16 pedig 24-28 millió.

A típus fantázianeve Spirit, de minden gépnek van külön neve is, valamelyik USA-nagyváros, vagy állam "lelke". Így az első gépet "Spirit of Missouri"-nak, a negyedik hadrendbe állított gépet "Spirit of Washington"-nak nevezték el. Valamennyi gépet a Missouri állambeli Whiteman támaszponton állomásoztatják Kansas City-től 70 mérföldre délkeletre, innen is indultak bevetésre mind Szerbiába, mind Afganisztánba és ugyanide tértek vissza. Mostanában újabb támaszpontokat terveznek létesíteni az indiai óceáni Diego Garcia, a csendes óceáni Guam és az angliai Fairford légibázisokon, ahol szétszedhető klimatizált hangárokat építenek. Ezek a hangárok könnyű szerkezetű vázzal és műszálas vászonból készülnek, 40×80×15 méter méretűek és 180 km/h-s szélnek is ellenállnak.

Négy utánégető nélküli hajtóműve van a törzsbe építve. A gép alakján szemből a pilótafülke nagyobb "púpja" mellett kétoldalt egy-egy kisebb púp is látszik, ezek a hajtóművek. Mivel vezérsíkjai nincsenek, a kormányzás, de még a stabil repülés is komoly gondokat okozna a számítógépes rendszer nélkül. A nagyméretű kitéríthető kormánylapok a szárny teljes hosszán végigvonulnak és menet közben a számítógép a szenzoroktól kapott információk alapján állandóan mozgatja őket, hogy a gép egyensúlyban maradjon. Az XB-49-esnél a legnagyobb probléma éppen a stabilitás volt. A sajátos alak miatt a gép sebessége sem óriási, hangsebesség alatti, és átrepülőképessége is alatta marad a B-1-esnek és a B-52-esnek, de még így is interkontinentális hatótávolságú utántöltés nélkül, légi utántöltéssel pedig a világon bárhová képes eljutni.

A személyzet mindössze két fő. A B-1-esnek még 4 fő, a B-52-esnek 5, sőt a korábbi változatoknál 6 fő volt, a Spiritnél a többiek feladatát (és sok mást) elvégez a számítógép.

Fegyverzet: Önvédelmi fegyverzete nincs. 18 160 kg-os fegyverterhelése nukleáris és hagyományos fegyverek széles választékából áll. Hagyományos Mk-82-es 227 kg-os bombából és Mk-62 tengeri aknából 80-at képes szállítani, majdnem annyit, mint a B-1, CBU-87/89/97 kazettás bombából pedig többet is, 34 darabot. Ezenkívül precíziós fegyvereket, lézerirányítású, JDAM bombákat, AGM-154 JSOW és AGM-158 JASSM robotrepülőgépeket szállíthat.

Műszaki adatok

Gyártó: Northrop-Grumman Corp.
Hosszúság: 20,9 m
Fesztáv: 52,12 m
Magasság: 5.1 m
Üres tömeg: nincs adat
Tankolható üzemanyag: nincs adat
Maximális fegyverterhelés: 18 144 kg
Maximális felszállótömeg: 152 635 kg
Hajtómű típusa: General Electric F-118-GE-100
Hajtóművek száma: 4
Hajtómű teljesítménye: 86,5 kN / hajtómű
Maximális sebesség: szubszonikus
Szolgálati magassági határ: 15 152 m
Szolgálati hatósugár: 9600 km
Fegyverfelfüggesztési pontok: belső bombakamrában
Személyzet: 2 (pilóta és parancsnok)
Fegyverzet: nukleáris és hagyományos töltetű robotrepülőgépek, bombák
Fedélzeti elektronika: nincs adat
Hadrendbe állították: 1989
Bevetették: Szerbia (1999), Afganisztán (2002)
Üzemeltető országok: csak az USA
Ára: 1 157 millió USD !!!
Ismert változatok: nincsenek

harcirepulo.hu