Vadászgépek

Eredetileg EFA, azután EF-2000, manapság Eurofighter Typhoon a neve. Az EFA-t Nagy Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország együttműködésében fejlesztik 1992 óta. Hét darab készült belőle, valamennyi tesztelésre. Deltaszárnyú, kacsa előszárnnyal, együléses légifölény-vadászgép, de minden lehetséges földi célpont ellen is felfegyverezték, hogy költségkímélő megoldás legyen a legtöbb NATO-tagország számára. Tovább >

Svédország önálló fejlesztésű, olcsón üzemben tartható többfeladatú könnyű harci repülőgépe. A legkisebb negyedik generációs vadászgép. A Saab, az Ericsson, a Volvo, a Saab Avionics és az FFV Aerotech fejlesztette. A gyártásban a BAE is részt vett a futóművek és a szárnycsatolás gyártása révén (2003-ban kivonult). A JAS a Jakt, Attack och Spaning hármas rövidítése, vagyis vadász, támadó és felderítő.
1988-ban repült először, a svéd légierő 1997-ben állította szolgálatba. Tovább >

Az X-sorozat 1947-től kezdve a NASA és a USAF kísérleti repülőgép-sorozata. Egy új típus prototípusának az YF, YB, stb. típusjelzést szokták adni. A JSF-program gépeinek ettől eltérően X-es típusjelzése van. A pályázó repülőgépgyártóknak ugyanis először nem igazi prototípust kellett készíteniük, hanem ún. "concept demonstrator"-t, amely bemutatja a technológia-elképzeléseiket, különösképpen is a függőleges fel- és leszállás megoldását. Ennyiben pedig kísérleti gépek. Tovább >

Az F-15-ös utóda. Az 1972-ben kifejlesztett vadászgépnek számos komoly versenytársa akadt, főként a MiG-29 és a Szu-27 személyében, sőt ma már a rendkívüli manőverezőképességű és fejlett elektronikával rendelkező Szu-37-est is gyártják és exportálják számos országnak. Ezért hirdették meg a '80-as években az ATF (Andvanced Tactical Fighter) programot. Ebbe két prototípus, illetve konzorcium került be az előselejtező után: a Lockheed-Martin és a Boeing közös fejlesztésében készült YF-22 és a Northrop-McDonnell-Douglas YF-23. A USAF 1991. ápr. 23-án az YF-22-est találta jobbnak. Tovább >

Az amerikai légierő egyik legsokoldalúbb repülőgépe, a bombázóként, elfogó vadászként, taktikai felderítőként egyaránt kiváló Hornet viszonylag fiatal tagja az USAF nagy családjának. Az F-18-ast 1982-ben rendszeresítették, az Egyesült Államokon kívül szolgálatban áll Kanada, Ausztrália, Spanyolország, Kuvait, Svájc, Finnország és Malajzia légierőinél is. Tovább >

Többfeladatú, sokoldalú, viszonylag olcsó vadászgép. Az amerikai légierő, de talán a világ legelterjedtebben használt vadászgépe. A magyar védelmi minisztérium is gondolkodott a megvásárlásán, új gépek esetében kitűnő vásár lett volna, de nekünk használt alapváltozatokat kínáltak, elavult műszerekkel és fegyverzettel, még így is meglehetősen drágán. A HM a Gripent választotta. Tovább >

Légifölény-vadászgép. Erős hajtóművének köszönhetően kitűnő a tolóerő-tömeg aránya, nagy szárnyfelülete miatt pedig alacsony a tömeg-szárnyfelület aránya. Ez a két dolog kivételes manőverezőképességet biztosít neki. Sárkányszerkezete olyan sikeres, hogy utódjának, az F-22-esnek is csaknem ugyanilyet alkottak, még a kacsa előszárny/deltaszárny elrendezés sem kísértette meg tervezőit, mint amivel a legtöbb európai vadászgépet készítették. Szovjet/orosz megfelelője a MiG-29 és a Szu-27. Tovább >

Az F-14-es eredetileg a flotta légvédelmét szolgálta légifölény-vadászgépként. Az F-4-eseket váltotta fel. 1970-ben repült először, hadrendbe 1973-ban állították a haditengerészetnél. Irán is vásárolt belőle 79 darabot, még az 1979-es forradalom előtt. Ezekhez az USA nem szállít alkatrészt, emiatt ma már nem repülnek. Tovább >

Franciaország a 86-as évek elején döntött egy saját többfeleadatú vadászgép kifejlesztéséről, amelynek a Jaguarokat, Super Étenard-okat és a haditengerészet F-8 Crusadereit kell váltania. Franciaország nem vett részt a Eurofighter fejlesztésében mivel túl nehéznek találta azt a hajófedélzeti üzemeltetéshez és túl drágának az exporthoz. Tovább >

Franciaország a középkortól kezdődően jelentős politikai, gazdasági és katonai tényezőnek számít a világban. A franciák nemzeti önérzetüknél fogva, mindig is nagy hangsúlyt fektettek a más államoktól való teljes függetlenségre. Ennek is köszönhetően az ország mind a mai napig jelentős hadiipart tart fenn, melynek egyik csúcsterméke a Dassault Mirage 2000, ami a Francia Légierő gerincét is alkotja. Tovább >

Az 1950-es évek megmutatták, hogy hiába vannak a hangsebességnél 1,5-2-szer gyorsabb vadászgépek, ezek a nagyméretű szárazföldi repülőterekhez vannak kötve. Ezeket elrejteni, megvédeni igen bonyolult feladat. Ráadásul, ha a repülőtér a fronttól túlságosan távol van, az a repülőgépek hatékonyságát csökkenti, ha meg a front közelében, akkor az ellenség első számú célpontja lesz. Tovább >

Nyugat-Európa első valóban minden időben, éjjel-nappal bevethető, többfeladatú vadászgépe. Változtatható szárnyállású, akárcsak az F-111, az F-14, a MiG-23, a Szu-17/20/22 repülőgépek. A Németország (42,5%), Nagy-Britannia (42,5%) és Olaszország (15%) által létrehozott Panavia GmbH fejlesztette. Noha több mint 30 éves konstrukció, modernnek számít. Önsúlyához képesti fegyverterhelése a legnagyobb valamennyi vadászgép közül az F-16 után, és a legnagyobb tengerszinti harci sebességre képes a valaha épült harci repülőgépek közül. Tovább >

A legutolsó Flanker változat, Oroszország egyik legmodernebb vadászgépe. A programra a Szu-27 licencének Kínának való eladásából szereztek pénzt, hiszen az ország komoly gazdasági gondokkal küzd. Modelljét először 1991-ben mutatták be, az első prototípus 1996. április 2-án repült. A típus még most is fejlesztési stádiumban van. Tovább >

A Szuhoj Tervezőiroda többfunkciós vadászgépe. Szemben a MiG-29-essel kezdettől fogva többfunkciósnak szánták. Robosztusabb, kétszer olyan nagy és kétszer olyan nehéz, mint a MiG-29. A típus gondolata 1969-ben született meg mint a Szu-15 és a Tu-128 váltótípusa. Egy nagyhatótávolságú, együléses többfeladatú vadászbombázónak szánták valódi lefelé néző tüzelőképességgel. Az F-15 ellenfelének szánták. 1977-ben repült először. A prototípus vizsgálata megmutatta, hogy a gép gyengébb az F-15-ösnél, ezért alapos áttervezésbe fogtak. A végső, megfelelőnek ítélt prototípus 1981-ben repült először. Tovább >

Egyértelműen légifölény vadászgép, bár az újabb változatokat alkalmassá tették földi célpontok elleni precíziós fegyverek használatára is. A hidegháború terméke, az F-15 szovjet alternatívájának szánták, de külsőre nagyon hasonlít az F-18-asra is. A MiG-21, MiG-23, Szu-15, Szu-17 leváltására készült. A szocialista blokkban, sőt szélesebb körben is vásárolták, a NATO-n kívül gyakorlatilag minden jelentősebb légierőben megtalálható. Magyarország viszont csak a rendszerváltás után vett 28 darabot az orosz államadósság terhére. A gép NATO kódjele Fulcrum. A gép prototípusa, a 9-01 1977. október 6-án repült először. Tovább >