F-14 Tomcat

Az F-14-es eredetileg a flotta légvédelmét szolgálta légifölény-vadászgépként. Az F-4-eseket váltotta fel. 1970-ben repült először, hadrendbe 1973-ban állították a haditengerészetnél. Irán is vásárolt belőle 79 darabot, még az 1979-es forradalom előtt. Ezekhez az USA nem szállít alkatrészt, emiatt ma már nem repülnek.

Az erősebb hajtóművel szerelt B-változat 1987-ben lépett szolgálatba. További radar-, elektronikus és rakétarendszer-fejlesztés eredménye lett a D változat (Super Tomcat). Az A/A+ változatok egy részét 1989-től kezdve továbbfejlesztették D-változattá, illetve új gépek is készültek. Ezek már képesek földi célok elleni precíziós fegyverek hordozására, Afganisztánban 2002-ben be is vetették őket.

Nagy, gyors, nehéz vadászgép, nagy fegyverterheléssel. Kétüléses, két hajtóműves harcigép. Sárkányszerkezetét eredetileg 6000 levegőben töltött órára tervezték, ezt később kitolták 7200 órára. Jellegzetessége a változtatható szárnyállás, mint az F-111-esnek, a MiG-23/27-esnek, a Tornadónak, vagy éppen a B-1-esnek. Ez számítógép-vezérelt, de kézi vezérlésre is kapcsolható. Fel- és leszálláshoz 20°-ra, nagysebességű repüléshez 68°-ra állítja az automatika, de a hajófedélzeten tároláshoz 75 fokig hátratolható. A szárnymozgás sebessége 7,5 fok/mp. A pilóták kettős 0-katapultülésben ülnek.

Elektronikája: Az AWG-9-es multifunkciós pulzus-doppler radar egyszerre akár 24 célpontot képes követni és 6 ellen rakétát vezetni. A pilótát segíti a Kaiser A&VG-12 Head-Up Display (HUD), amely állandóan kijelzi a pilóta szeme előtt a fontosabb repülési adatokat. A B-változatban már van éjjellátó készülék. A gép fel van szerelve a Northrop A&XX-1 nagyhatótávolságú számítógépes képfeljavítású TV-kamerával, ami a célpontok azonosítását teszi lehetővé nagy távolságról. A '80-as évek elejétől a Tomcatek fel vannak szerelve a Tactical Air Reconnaissance Pod System (TARPS) elnevezésű optikai és infravörös kamerát tartalmazó megfigyelő rendszerrel, amely lehetővé teszi a felderítést bármilyen harci feladat közben anélkül, hogy felderítő konténert kéne aggatni a fegyverek mellé A csomagban van egy KS-87B előre néző optikai kamera, egy KS-99 nagy látószögű kamera a kis magasságú felderítéshez és egy Lockheed-Martin AN/AAD-5 infravörös letapogató rendszer. A képeket digitális úton azonnal képes továbbítani UHF zavarvédett rádiócsatornán a hordozóhajónak. Noha a felderítést később a szolgálatbaálló F-18-asok vették át, az Öböl-háborúban az F-14-esek 781 TARPS küldetést teljesítettek. A D-változatban a sokkal fejlettebb APG-71 radar van. 1995-től a Tomcateket felszerelték LANTIRN konténerrel is.

Az ellenséges vadászgépekkel szemben a Litton A&LR-45 radartevékenység-riasztó és -ellenőrző rendszer, a Magnavox A&LR-50 radarvevő és a Tracor A&LE-29/-39 csalikilövő és a Sanders A&LQ-100 radarzavaró rendszer védi. A D-változatot A Lockheed-Martin AN/ALE-29  és AN/ALE-39 csalikilövőrendszerével, Raytheon AN/ALR-67(V)4 radarriasztó rendszerrel és a BAe IEWS (korábban Sanders) AN/ALQ-126 zavarórendszerével szerelték fel.

Fegyverzete: 20mm M61A1 Vulcan gépágyú 675 tölténnyel a törzs baloldalán; függeszthető rá az AIM-54 Phoenix rakéta, amelynek hatótávolsága 150 km! Ezt a rakétát eredetileg az YF-12-es számára fejlesztették ki, rajtuk kívül még az F-111 szerelhető fel vele. A Phoenixekből hatot tud hordozni, plusz még két-két Sidewindert a szárny alatt. Természetesen az ehhez szükséges nagyhatótávolságú tűzvezető radarral is fel van szerelve. A D-változat képes hordozni az Mk-80-as gravitációs bombákat, az AGM-88 Harm lokátor-ellenes rakétákat és az AGM-84 Harpoon hajók elleni rakétát, Rockeye bombákat, kazettás bombákat (CBU-sorozat).

Műszaki adatok - F-14D

Gyártó: Grumman
Hosszúság: 19,1 m
Fesztáv: kiterjesztve: 19,54 m; hátranyilazva: 11,6 m
Magasság: 4,88 m
Üres tömeg: 18 951 kg
Tankolható üzemanyag: 9000 l a szárnytőben, a szárnyak külső részében és a törzs hátsó részében, a hajtóművek között elhelyezett 5 tartályban
Maximális fegyverterhelés: 6 577 kg
Maximális felszállótömeg: 33 724 kg
Hajtómű típusa: General Electric F110-GE-400 utánégetős sugárhajtómű
Hajtóművek száma: 2
Hajtómű teljesítménye: 72 kN, utánégetővel 122,5 kN
Maximális sebesség: 1,88 mach; utazósebesség: 0,7 mach
Szolgálati magassági határ: 16 150 m
Szolgálati hatósugár: 1994 km (maximális fegyverterheléssel)
Fegyverfelfüggesztési pontok: 4 a törzs és 2 a szárnytő alatt
Személyzet: 2 fő
Fegyverzet: AIM-7M Sparrow, AIM-9M Sidewinder, AIM-54A/B/C Phoenix légiharc rakéták, AGM-84 Harpoon, AGM-88 Harm rakéták, lézerirányítású és gravitációs bombák
Fedélzeti elektronika: ECM, tűzvezető radar, lefelé néző radar
Hadrendbe állították: A: 1973; D: 1990
Bevetették: Líbiában 1986-ban, az Öböl-háborúban, Afganisztánban
Üzemeltető országok: Egyesült Államok, Irán (1979 előtt)
Ára: 38 millió dollár
Általam ismert változatok: A-D

harcirepulo.hu